Pesti Srácok

Nem hajlandó elárulni a szocialista képviselő, hogy melyik vakcinával oltották be

Nem hajlandó elárulni a szocialista képviselő, hogy melyik vakcinával oltották be

Az MSZP-s Szakács László nem árulta el a Bama.hu megkeresésére, hogy milyen oltást kapott, mondván: nem akar senkit befolyásolni, hiszen a háziorvosok véleménye a mérvadó. A szocialista politikus nemrég még másképpen vélekedett a kérdésben, ugyanis korábban aláírta a kínai vakcinát ellenző közös baloldali határozati javaslatot – írta meg a Magyar Nemzet.

A lap idézte Szakács László szavait, aki úgy fogalmazott:

– nyilatkozta az MSZP-s országgyűlési képviselő a Bama.hu kérdésére. Mesterházy Attila egykori kabinetfőnöke hozzátette:

PestiSracok facebook image

Ismeretes, hogy Szakács is aláírta azt a januári közös baloldali határozati javaslatot, amelyben bizottsági vizsgálat alá akarták vetni, és megtiltották volna a kínai vakcina alkalmazását Magyarországon. Mint ahogy azt a Magyar Nemzet korábban megírta: Tordai Bence, a Párbeszéd parlamenti frakcióvezetője is hasonló pálfordulást mutatott be. A baloldali politikus januárban még Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert támadta, mondván: Putyin megrendelésére az orosz vakcináról szóló propagandával etette a magyarokat, később viszont magának beadatta a Szputnyik vakcinát. Egy másik pécsi politikus, Mellár Tamás is aláírója volt a határozati javaslatnak, később mégis élt a lehetőséggel és beoltatta magát az orosz vakcinával. Ekkor a szintén a Párbeszéd frakciójában ülő országgyűlési képviselője kijelentette: újra aláírná a kínai vakcinát ellenző határozati javaslatot.

A Magyar Nemzet pár hete sorozatot indított, hogy bemutassa, hogyan mondtak önmaguknak ellent a baloldali politikusok, gyakorlatilag az egész pandémiás időszak alatt, főként a keleti vakcinákról szóló tárgyalások óta. Azóta bebizonyosodott, hogy Magyarország jó megoldásokat választott, és időben cselekedett, emiatt állunk második helyen az uniós országok között az átoltottság tekintetében. A ma reggeli adatok szerint már több mint három és félmillió honfitársunk kapta meg a koronavírus elleni vakcinát.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.