Nem ver nagy hullámokat a Fudan Egyetem budapesti campusának ügye Brüsszelben – Cseh Katalin levelét meg sem kapták
Az Európai Bizottság (EB) a Magyar Nemzetet arról tájékoztatta, hogy lényegében nincs kompetenciájuk a Fudan Egyetem kérdésében. A tagállamok saját hatáskörükben dönthetnek róla, hogy az oktatáspolitika területén mely harmadik országokkal működnek együtt. A kínai egyetem kérdését a Momentum európai parlamenti képviselője, Cseh Katalin levélben vitte a testület elé, ám az EB egyelőre meg sem kapta a hazai sajtóban már felkapott dokumentumot.
Az oktatás és a képzés tagállami hatáskörbe tartoznak, az EU-országok saját hatáskörükben dönthetnek a harmadik országokkal e területeken való együttműködésről, valamint azok leányintézményeinek és campusainak létesítéséről – így reagált a Magyar Nemzetnek az Európai Bizottság arra a kérdésre, hogy a brüsszeli testület figyelemmel kíséri-e a kínai Fudan Egyetem leendő budapesti campusának ügyét. Ismert: a világ egyik legrangosabb egyetemének tartott oktatási intézmény érkezése nemcsak a hazai közéletben generált vitát, de Brüsszelbe is eljutott a Momentum európai parlamenti képviselője, Cseh Katalin révén. A politikus pár napja a Facebook-oldalán jelentette be, hogy az ügy margóján kérdésekkel fordult Josep Borrellhez, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselőjéhez.
Tervezi-e az Európai Bizottság, hogy iránymutatást ad ki a tagállamok számára azzal kapcsolatban, hogy miként küzdhetnek a harmadik országokból érkező, esetleges befolyásolási kísérleteket szemben? Tervezi-e az Európai Bizottság a harmadik országból érkező szervezetek és intézmények nyomon követését olyan szempontból, hogy ezek a szervezetek, intézmények veszélyeztetik-e az EU külpolitikai célkitűzéseit?
– hangzottak Cseh Katalin kérdései, aki levelében arra kérte Borrell főképviselőt: adjon tájékoztatást arról, hogyan próbálja kezelni az Európai Bizottság azt a helyzetet, amikor az intézmény küldő országáról tudni lehet, hogy az európai demokráciák gyengítésére törekszik. Az Európai Bizottság a Magyar Nemzet érdeklődésére nem tudta megerősíteni, hogy az uniós külügyér válaszolni fog a Momentum EP-képviselőjének. Mint közölték, nem tudják véleményezni a levelet és annak tartalmát, mert az nincs a birtokukban, nem kapták meg.
A magyar baloldali képviselők oktatáspolitikai kérdésekben a közelmúltban több alkalommal is az EU-hoz fordultak. A Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselői még tavaly ősszel, a Színház- és Filmművészeti Egyetem modellváltásával kapcsolatosan írtak levelet Mariya Gabrielnek, az uniós bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős tagjának, arra szólítva fel a testületet, hogy az nem hallgathat SZFE-ügyben. Az Európai Bizottság akkor is közölte, hogy az oktatás és kultúra területén nincs kompetenciája, noha az Alapjogi Charta lefekteti a kutatás és művészet szabadságát.
Ezt megelőzően a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyében alakult ki átpolitizált jogvita Brüsszel és a magyar kormány között; ebben szintén tolmácsoltak az ellenzéki európai parlamenti képviselők. Az EU-s szintű konfliktus egy másik szószólója az Európai Néppárt EP-frakcióvezetője, Manfred Weber volt, aki a Fidesz egykori néppárti tagságának ügyébe is bevonta a CEU kérdését. A Soros György alapította egyetem nyomán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Magyarországgal szemben, az EU bírósága pedig a Kereskedelmi Világszervezet révén kötött, a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény alapján állapított meg jogsértést tavaly. A magyar kormány a felsőoktatási törvény külföldi képzésekre vonatkozó részének módosítását a luxembourgi ítélet nyomán már megkezdte: Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerint az Európai Bizottság látta a reformjavaslatot és nem emelt kifogást ellene.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
