Pesti Srácok

Soros György sem tartott a Fudan Egyetemtől

Soros György sem tartott a Fudan Egyetemtől

Magyarországon a baloldal támadja a kínai Fudan Egyetemet, ám a világ neves politikai és pénzügyi vezetői, tudósai és üzletemberei is komolyan veszik az oktatási intézményt – írja a Magyar Nemzet. Soros György és a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezérigazgatója is tartott már előadást, míg Barack Obama az Egyesült Államok elnökeként egy sanghaji diákfórumon válaszolt a hallgatók kérdéseire.

Mint a portál is írja, a baloldal össztűz alá vette a kínai Fudan Egyetemet: szerintük súlyosan sértheti Magyarország szuverenitását a Budapestre tervezett campus. Többek között beszéltek már kínai kémekről és kommunista tanok terjesztéséről is. Arról hallgatnak leginkább, hogy a QS World University Ranking szerint a Fudan egyetem a világ 34. legjobb felsőoktatási intézménye, és hosszú ideje az elit mezőnyhöz tartozik. Jól tudják azonban ezt a világban, ahonnan sokan érkeznek előadásokat tartani a sanghaji egyetemre. Nemcsak világhírű tudósokról van szó, hanem mások mellett olyan személyekről, akiket a magyar ellenzék körében feltétlen tisztelet övez, és akiket megkérdőjelezhetetlen demokratáknak tartanak. Így például 2009 júniusában nem más tartott ott előadást, mint Soros György. Mint a portál írja, a magyar származású amerikai üzletember a többi között arról beszélt a Fudan egyetem tanárainak és hallgatóinak a válság kapcsán, hogy Kína kilábalása hatással lesz mind a világgazdaságra, mind a tőkepiacokra.

– mondta.

PestiSracok facebook image
Soros György a Fudan Egyetemen 2009-ben. Fotó: Fudan University

Obama szerint Kína fenséges

Barack Obama amerikai elnökként 2009 novemberében utazott Kínába. Ellátogatott Sanghajba, ahol a Fudan vezetői fogadták. Obama részt vett egy diákfórumon, amelyre több felsőoktatási intézményből, köztük a Fudan Egyetemről is érkeztek hallgatók.

– ezekkel a szavakkal köszöntötte hallgatóságát Barack Obama. Az elnök előadásában fenségesnek nevezte Kínát – írja a Magyar Nemzet. Szerinte Sanghajban látható az a növekedés, amely felkeltette a világ figyelmét, a városról pedig azt mondta, hogy annak nagy jelentősége van az Egyesült Államok és Kína kapcsolatának történetében.

Soros György a Fudanon. Fotó: Fudan University

Több nagy vezető is a Fudanon diplomázott

Érdemes megemlíteni a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezetőjét is. Christine Lagarde 2015 márciusában a Fudan egyetemen tartott beszédet. Az intézményt Kína egyik legrégebbi és legjobb egyetemének nevezte. Lagarde többek között arról beszélt, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának kulcss­zerepe lesz a globális együttműködés új formájának kialakításában. Lagarde 2011 és 2019 között vezette a valutaalapot, amelynek ügyvezető igazgatóhelyettese 2011 és 2016 között Csu Min (Zhu Min) volt, aki a Fudan egyetemen diplomázott.

A Magyar Nemzet összefoglalója szerint az intézményt nem véletlenül veszik komolyan a világban: 1905-ben alapították, 2,5 millió négyzetméteren helyezkedik el, laboratóriumok, kórházak is tartoznak hozzá, míg könyvtárában több mint 5,5 millió kötetet és számtalan digitális forrást tárolnak. A Fudan mintegy négyezer külföldi hallgatónak is otthont ad, akik a világ számos országából érkeztek oda tanulni. Hozzáfűzik: a nyilvános rendezvényeken ipari és pénzügyi vezetők, kínai és külföldi professzorok, köztük Nobel-díjas tudósok tartanak előadásokat. Az intézmény mintegy harminc ország és régió több mint kétszáz egyetemével és kutatóintézetével létesített cserekapcsolatokat, így például a Harvard, a Yale és a Columbia Egyetemmel. A Fudan tagja az Universitas 21-nek is, amely a világ vezető egyetemeinek szövetsége. A Magyar Nemzet cikkében arra is kitér, hogy a kínai egyetemistákat a világ számos pontján szívesen fogadják. Beszédes, hogy 2000 és 2018 között hatvanezerről 360 ezerre nőtt a kínai hallgatók száma az amerikai egyetemeken: ez dollármilliárdokkal gazdagítja a tengerentúli ország felsőoktatását.

Forrás: Magyar Nemzet; Kiemelt kép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.