Pesti Srácok

Soros György sem tartott a Fudan Egyetemtől

Soros György sem tartott a Fudan Egyetemtől

Magyarországon a baloldal támadja a kínai Fudan Egyetemet, ám a világ neves politikai és pénzügyi vezetői, tudósai és üzletemberei is komolyan veszik az oktatási intézményt – írja a Magyar Nemzet. Soros György és a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezérigazgatója is tartott már előadást, míg Barack Obama az Egyesült Államok elnökeként egy sanghaji diákfórumon válaszolt a hallgatók kérdéseire.

Mint a portál is írja, a baloldal össztűz alá vette a kínai Fudan Egyetemet: szerintük súlyosan sértheti Magyarország szuverenitását a Budapestre tervezett campus. Többek között beszéltek már kínai kémekről és kommunista tanok terjesztéséről is. Arról hallgatnak leginkább, hogy a QS World University Ranking szerint a Fudan egyetem a világ 34. legjobb felsőoktatási intézménye, és hosszú ideje az elit mezőnyhöz tartozik. Jól tudják azonban ezt a világban, ahonnan sokan érkeznek előadásokat tartani a sanghaji egyetemre. Nemcsak világhírű tudósokról van szó, hanem mások mellett olyan személyekről, akiket a magyar ellenzék körében feltétlen tisztelet övez, és akiket megkérdőjelezhetetlen demokratáknak tartanak. Így például 2009 júniusában nem más tartott ott előadást, mint Soros György. Mint a portál írja, a magyar származású amerikai üzletember a többi között arról beszélt a Fudan egyetem tanárainak és hallgatóinak a válság kapcsán, hogy Kína kilábalása hatással lesz mind a világgazdaságra, mind a tőkepiacokra.

– mondta.

PestiSracok facebook image
Soros György a Fudan Egyetemen 2009-ben. Fotó: Fudan University

Obama szerint Kína fenséges

Barack Obama amerikai elnökként 2009 novemberében utazott Kínába. Ellátogatott Sanghajba, ahol a Fudan vezetői fogadták. Obama részt vett egy diákfórumon, amelyre több felsőoktatási intézményből, köztük a Fudan Egyetemről is érkeztek hallgatók.

– ezekkel a szavakkal köszöntötte hallgatóságát Barack Obama. Az elnök előadásában fenségesnek nevezte Kínát – írja a Magyar Nemzet. Szerinte Sanghajban látható az a növekedés, amely felkeltette a világ figyelmét, a városról pedig azt mondta, hogy annak nagy jelentősége van az Egyesült Államok és Kína kapcsolatának történetében.

Soros György a Fudanon. Fotó: Fudan University

Több nagy vezető is a Fudanon diplomázott

Érdemes megemlíteni a Nemzetközi Valutaalap korábbi vezetőjét is. Christine Lagarde 2015 márciusában a Fudan egyetemen tartott beszédet. Az intézményt Kína egyik legrégebbi és legjobb egyetemének nevezte. Lagarde többek között arról beszélt, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának kulcss­zerepe lesz a globális együttműködés új formájának kialakításában. Lagarde 2011 és 2019 között vezette a valutaalapot, amelynek ügyvezető igazgatóhelyettese 2011 és 2016 között Csu Min (Zhu Min) volt, aki a Fudan egyetemen diplomázott.

A Magyar Nemzet összefoglalója szerint az intézményt nem véletlenül veszik komolyan a világban: 1905-ben alapították, 2,5 millió négyzetméteren helyezkedik el, laboratóriumok, kórházak is tartoznak hozzá, míg könyvtárában több mint 5,5 millió kötetet és számtalan digitális forrást tárolnak. A Fudan mintegy négyezer külföldi hallgatónak is otthont ad, akik a világ számos országából érkeztek oda tanulni. Hozzáfűzik: a nyilvános rendezvényeken ipari és pénzügyi vezetők, kínai és külföldi professzorok, köztük Nobel-díjas tudósok tartanak előadásokat. Az intézmény mintegy harminc ország és régió több mint kétszáz egyetemével és kutatóintézetével létesített cserekapcsolatokat, így például a Harvard, a Yale és a Columbia Egyetemmel. A Fudan tagja az Universitas 21-nek is, amely a világ vezető egyetemeinek szövetsége. A Magyar Nemzet cikkében arra is kitér, hogy a kínai egyetemistákat a világ számos pontján szívesen fogadják. Beszédes, hogy 2000 és 2018 között hatvanezerről 360 ezerre nőtt a kínai hallgatók száma az amerikai egyetemeken: ez dollármilliárdokkal gazdagítja a tengerentúli ország felsőoktatását.

Forrás: Magyar Nemzet; Kiemelt kép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.