Sullivan: senki sem tud garanciát vállalni Afganisztán jövőjével kapcsolatban az amerikai csapatok távozása után
Senki sem tud garanciát vállalni Afganisztán jövőjével kapcsolatban az amerikai csapatok távozása után, de az Egyesült Államok továbbra is odafigyel az országból kiinduló terrorfenyegetésekre – erről beszélt vasárnap a Fox News amerikai hírtelevízióban Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója. A szakembert arról is kérdezték, hogy megismétlődhet-e az, amely az amerikai csapatok 2011-es kivonulása után Irakban történt. Akkor ugyanis az Iszlám Állam nevű terrorszervezet fegyveresei területeket foglaltak el és Barack Obama akkori elnök visszaküldte az amerikai katonákat a térségbe. Sullivan szerint Bidennek nem áll szándékában visszaküldeni az amerikai erőket Afganisztánba, de hozzátette: nem tud semmilyen garanciát vállalni arra vonatkozóan, hogy mi fog történni az országon belül. Senki sem tud.
A tanácsadó szerint az Egyesült Államok annyit tehetett, hogy ellátta az afgán biztonsági erőket, az afgán kormányt és az afgán népet erőforrásokkal és katonai képességekkel, azaz kiképezte és felszerelte haderőit, valamint segítséget nyújtott a kormánynak. Ezt megtettük, és most itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek, és az afgán nép megvédje saját hazáját – fogalmazott Sullivan. Mint megírtuk, Joe Biden amerikai elnök szerdán jelentette be, hogy az amerikai csapatok a 2001-es terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig kivonulnak Afganisztánból. Ideje befejezni Amerika leghosszabb háborúját. Itt az ideje, hogy az amerikai csapatok hazajöjjenek – fogalmazott az elnök. Azt is elmondta, hogy a jelenleg Afganisztánban állomásozó, körülbelül 2500 amerikai katona kivonása május 1-jén megkezdődik. Elemzők szerint az amerikai csapatok kivonása egyértelmű kockázatokkal jár, ugyanis előidézheti a tálibok erősödését, illetve eltörölheti a demokrácia és a nők jogai terén az elmúlt két évtizedben elért eredményeket. William Burns, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója szerdán a szenátus hírszerzési bizottságának azt mondta, hogy az amerikai csapatok távozása után csökken Amerika hírszerző képessége a térségben és kevésbé tud majd fellépni az afganisztáni szélsőséges fenyegetések ellen. Az ENSZ januári jelentése szerint az al-Kaida terrorszervezet körülbelül ötszáz harcosa tartózkodik Afganisztánban, és a tálibok szoros kapcsolatot ápolnak az szélsőséges iszlamista csoporttal. A tálibok tagadják, hogy az al-Kaida jelen lenne Afganisztánban.
Az Al-Kaida jelentősen gyengült. Nincs meg a képessége, hogy most Afganisztánból támadást hajtson végre az Egyesült Államok ellen – erről beszélt vasárnap az ABC amerikai televíziónak adott interjújában Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A tárcavezető hozzátette: Joe Biden úgy érezte, hogy a világra már nem a 2001-es, hanem a 2021-es szemüvegen át kell tekintenünk. Blinken felelevenítette, hogy a tálibok – a Donald Trump volt amerikai elnök vezette adminisztrációval kötött megállapodásban – elkötelezték magukat amellett, hogy nem engedik az al-Kaida vagy más, az Egyesült Államokra veszélyt jelentő terrorista csoportok újbóli megjelenését. Be fogjuk velük tartatni ezt a vállalást – fogalmazott a külügyminiszter. A tárcavezető szerint az Egyesült Államok nagyon sokat tett az afganisztáni békefolyamat sikerességéért, és azért hogy a két fél valamiféle politikai egyezségre jusson. Senkinek sem érdeke, hogy az országban ismét polgárháború legyen. Ha a tálibok valamilyen módon részt akarnak venni a kormányzásban és azt akarják, hogy nemzetközileg is elismerjék őket, akkor részt kell venniük a politikai folyamatban – fogalmazott Blinken. Az Egyesült Államok tavaly állapodott meg az afgán kormány ellen harcoló tálibokkal a kivonulásról közel húszévnyi katonai beavatkozás után. Az iszlamista lázadók viszonzásképpen megígérték, hogy felhagynak a fegyveres támadásokkal, és részt vesznek az afganisztáni felek közötti béketárgyalásokon. A tálibok és az afgán kormány közötti tárgyalások mindazonáltal megrekedtek, nem sikerült kézzelfogható eredményt elérni, és a támadások sem szűntek meg. Amerikában a kivonulásról szóló döntést érték kritikák a demokraták és a republikánusok oldaláról is. Abban azonban szinte mindenki egyetért, hogy ideje véget vetni annak a két évtizede tartó háborúnak, amelynek során több mint 2200 amerikai katona halt meg, húszezer megsebesült, és körülbelül 2000 milliárd dollárjába került az országnak.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Sedat Suna
