Pesti Srácok

Szigorúbb, bajor mintán alapuló követelmények léphetnek életbe a magyar egyetemeken

Szigorúbb, bajor mintán alapuló követelmények léphetnek életbe a magyar egyetemeken

Az Európai Unió Bírósága a felsőoktatási törvény külföldi egyetemek működésére vonatkozó szakaszának a módosítására kötelezte tavaly ősszel Magyarországot. Az Országgyűlés az Innovációs és Technológiai Minisztérium javaslata alapján változtatás nélkül ültetheti át a hazai jogba a bajorországi szabályozást. Változnak a külföldi egyetemek magyarországi működésére vonatkozó szabályok, miután az uniós bíróság tavaly októberben helyt adott az Európai Bizottság 2017-ben indított kötelezettségszegési keresetének.

Emlékezetes: az Európai Unió Bírósága (EUB) azért marasztalta el hazánkat, mert a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény egyik módosítása kimondta, hogy az Európai Unión kívüli államok felsőoktatási intézményei csak úgy végezhetnek itthon oktatási tevékenységet, ha bizonyítják, hogy Magyarország és az adott ország között nemzetközi szerződés jött létre. A kifogásolt magyar passzus előírta továbbá, hogy a külföldi felsőoktatási intézménynek a saját származási államában is ténylegesen felsőoktatási képzést kell nyújtania. Noha védekezésében Magyarország végig hangsúlyozta, hogy a felsőoktatási törvény objektív előfeltételeken alapuló kritériumrendszert támaszt a külföldi egyetemekkel szemben, a Soros-egyetem végül kivételezett elbírálásban részesült, az elmarasztaló ítélet megszületett hazánkkal szemben, ezért a kormány a jogszabály kiigazítására kényszerült. A Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szombat este jelezte: a helyzet megnyugtató rendezésére a törvényjavaslat egy másik európai országban már bevált, hatályos jogszabály átültetését indítványozza.

Mint írták, a parlamenti döntés a bajor jogot alapul véve eltérő szabályokat rögzíthet az Európai Gazdasági Térséghez tartozó és az azon kívüli államok felsőoktatási intézményeinek a magyarországi működésére. Az új előírást nemzetközi összehasonlító vizsgálatok eredménye alapján a bajorországi szabályozás (Bayerisches Hochschulgesetz) mintájára emelheti be az Országgyűlés a hazai rendelkezések közé. A kormány a javaslat tartalmáról tájékoztatta az Európai Bizottságot, amely ezzel kapcsolatos kifogást nem jelzett – hangsúlyozta a tárca, hozzátéve: a tervezett rendelkezések más tagállamban hatályos, az uniós testületek, intézmények által sem vitatott előírás átvételét jelentik. A kiigazított felsőoktatási törvény vonatkozó szakasza ennek megfelelően vélhetően minden további próbát kiáll majd – húzták alá. A törvényjavaslat elfogadása esetén az eddigi, megengedő jogszabályoknál szigorúbb, bajor mintán alapuló követelmények léphetnek életbe Magyarországon. A hazánkban működő egyetemek jelenleg is teljesítik a pontosított elvárást, vagy annak különösebb nehézség nélkül képesek lehetnek megfelelni. A jogszabály-módosítás természetesen nem mentesíti a Soros-egyetemet a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Oláh Tibor

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.