Uniós adatok cáfolják a baloldali halálkampányt
Az idei év első tizenkét hetében 6,6 százalékkal emelkedett a 2019-es adathoz képest a halálozások mértéke Magyarországon. Eddig az EU tizenhat országából van erre vonatkozó adat, és ezek közül hazánk a kilencedik helyen, vagyis a középmezőnyben áll. Windisch László, a KSH elnökhelyettese szerint a járványkezelés hatékonyságát ez a többlethalálozási adat pontosabban mutatja, mint az egyes országok által szolgáltatott koronavírusos halálesetekre vonatkozó számok összehasonlítása – írta meg a Magyar Nemzet.
Idézve a szakember szavait, a Magyar Nemzet azt írta: a járványkezelés eredményét nem lehet egyetlen mutató által kifejezni, értékelni. Az ugyanakkor biztos, hogy a többlethalálozási adatok vizsgálata pontosabb képet fest, mint az egyes országok által szolgáltatott, koronavírus okozta halálozásra vonatkozó statisztikák – fejtette ki a lapnak Windisch László. A KSH elnökhelyettese hangsúlyozta: előfordulhat, hogy egyes államokban nem kerülnek be megfelelően az adatok a rendszerbe. Litvánia és Szlovákia például csak a 2020. évi többlethalálozás mintegy egyharmadát számolta el a koronavírus következményének. Az ezen felüli jelentős halálozási többletre egyelőre nincsen ezen országok részéről magyarázat.
Mivel olyan esemény, mint például háború vagy más jelentős járvány nem ismert, ami magyarázatot adhatna ilyen mértékű halálozási növekedésre, ezért nem zárható ki, hogy valójában több országban is magasabb lehetett a tényleges Covid-halálozás, mint a hivatalosan jelentett esetek
– mutatott rá Windisch László. Hazánkban 2020-ban a többlethalálozás nyolcvanhat százalékát teszik ki a hivatalosan a koronavírus következményeként elismert halálozási adatok, amíg hét olyan uniós ország is van, amelyik a többlethalálozás felét sem ismeri el Covid-halálozásként.
Hiába számol hivatalosan a WHO módszertana alapján egy tagállam, ha valamiért nem ülteti át pontosan a gyakorlatba ezt a metódust. Márpedig sok esetben vélhetően erről van szó, mivel nem lehet más magyarázatot adni arra, hogy ugyanúgy megnő valahol a halálozás, mint a többi államban, de csak az emelkedés feléről ismerik el, hogy a koronavírus következménye volt
– húzta alá Windisch László. A KSH elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy az Eurostat legfrissebb elemzése szerint a vírus előtti utolsó négy év átlagához képest csak tavaly novemberben és decemberben volt a magyar halálozási növekedés az EU átlagánál magasabb.
Még idén január–februárban is alatta voltak a magyarországi számok az unió átlagának
– mondta Windisch László.
Az adatokból az is kiderült, hogy idén az első tizenkét hétben, március 28-ig – 2019-hez, az utolsó járványmentes évhez viszonyítva – 6,6 százalékkal emelkedett a halálozások száma hazánkban.
Eddig tizenhat uniós tagállamból van legalább tizenkét hétre adatunk. Ezek közül a középmezőnyben, a kilencedik helyen állunk
– ismertette a szakember, aki a pontosság kedvéért arra is felhívta a figyelmet, hogy a többlethalálozási mutató sem mutatja meg egyértelműen az egyes országok járványkezelésének eredményességét, de pontosabb képet fest, mint a tagállamok adatainak összehasonlítása.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Balázs Attila
