Pesti Srácok

2022-ben tömérdek pénzt szán az egészségügyre a kormány

2022-ben tömérdek pénzt szán az egészségügyre a kormány

Tömérdek pénzügyi forrás jut a 2022-es költségvetés szerint az egészségügynek – írja a Magyar Nemzet. A portál arról is ír, hogy a jövő évi költségvetés egészségügyre tervezett kerete tartalmazza a bérrendezés fedezetét is, és fejlesztésekre is bőven jut forrás. Mint írják: a járvány rámutatott arra, hogy az egészségügyi eszközök kulcsfontosságúak, ezek gyártásában Magyarország önellátásra törekszik.

A jövő évi költségvetés tervezete szerint 2022-ben 2884 milliárd forint jut az egészségügyre. Ez 769 milliárd forinttal több, mint az idei összeg. Ha egészen 2010-ig visszapillantunk, akkor a különbség 1689 milliárd forint. A 2022-es büdzsé tartalmazza a béremelés fedezetét is – írja a portál. Hozzáteszik: a megkezdett bérrendezésnek köszönhetően az orvosi fizetések két év alatt átlagosan két és félszeresére nőnek. Az egészségügyi szakdolgozók fizetése is emelkedik, 2022-re egy ápoló átlagosan két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt kapott kézhez. A 2021-ben indult egészségügyi béremelési programokra jövőre csaknem 460 milliárd forintot fordít az állam.

A Magyar Nemzet arról is ír, hogy

PestiSracok facebook image

Az egészségipari fejlesztések és a kutatások szerepe egyaránt felértékelődött a koronavírus megjelenésével. Az egészségipari támogatási program ötvenmilliárd forintos költségvetéssel a hazai vállalkozások fejlődését segíti. A cél az, hogy az egészségügyi eszközök gyártásában önellátók legyünk.

Támogatás a cégeknek

A Pénzügyminisztérium az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján már korábban meghatározta azokat az egészségügyi termékköröket, amelyek rendelkezésre állása stratégiai fontosságú. A tárca 2020 augusztusában hirdette meg a támogatási program első körét ötvenmilliárd forintos kerettel – írja a portál. Egy hét alatt több mint negyven cég nyújtott be támogatási igényt mintegy hatvanmil­liárd forint összegben, bő hetvenmilliárd forint összértékű projekt megvalósítására. A legtöbb pályázat maszk-, fertőtlenítő-, illetve alapanyaggyártásra szóló fejlesztési tervet tartalmazott. Emellett többek között pályáztak röntgen- és lélegeztetőgépek, valamint gyógyszerek gyártására is – olvasható a konvergenciaprogramban. Mint írják: a kezdeményezés nemcsak a végtermékgyártást karolta fel, hanem a horizontális értéklánc egészét. Ez azt jelenti, hogy az alapanyag-, alkatrész- és csomagolásgyártásra érkezett támogatási igényeket is elfogadták. Az első körben harminc cég pályázata nyert, amelyek 41,4 mil­liárd forint összértékű beruházáshoz kaptak 33,3 milliárd forint költségvetési forrást.

Forrás: Pénzügyminisztérium

A jelentős érdeklődés miatt a kormány megemelte a keretösszeget. A Pénzügyminisztérium így 2020 novemberében, majd 2021 januárjában is újranyitotta a pályázás lehetőségét. A második és harmadik körben további 32 vállalkozás nyert összesen mintegy 35 milliárd forint támogatást 45 milliárd forintot meghaladó beruházás megvalósításához. Ezzel az egészségipari támogatási program 68 milliárd forintos költségvetési keretéből csaknem kilencvenmilliárd forint összértékű termelő beruházást segített elő az állam. A kormány felhívta a figyelmet arra, hogy a kapacitások gyors felépítése kulcsfontosságú. A pályázatok első köréből tíz projektet már át is adtak.

– írja a Magyar Nemzet.

Forrás: Magyar Nemzet; Kiemelt kép: MTI/Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?