Pesti Srácok

A franciák kimondták: nem kérnek a bevándorlókból

A franciák kimondták: nem kérnek a bevándorlókból

Egy friss kutatás szerint a franciák hetvenegy százaléka úgy gondolja, hogy már túl sok migráns érkezett az országba, ami nem tud többet befogadni – írja a Mandiner.

Az Ifop és a Le Labo de la Fraternité kutatása szerint a válaszadók közel háromnegyede nem akar több migrációt látni, míg 64 százalékuk egyértelműsítette, hogy Franciaországnak nem szabadna több menekültet befogadni a terrorizmus veszélye miatt. Franciaország számos terrortámadást szenvedett el dzsihadistáktól, akiket menekültként engedtek be az országba – írja a Mandiner a ZeroHedge értesülései alapján. Michel Barnier korábbi uniós Brexit-ügyi főtárgyaló is azt javasolta, hogy az unióba irányuló migrációt szüntessék meg 3–5 évre; ezzel az uniós politikus radikális megoldást javasolva gyakorlatilag bevándorlási tilalmat javasolt. Az állampolgárokban kialakult egyfajta kettőség a migrációval kapcsolatban, mivel a kutatásban részt vevők 74 százaléka elismerte, hogy a sokféleség problémákat és konfliktust eredményez a társadalomban, de 85 százaléka mégis azt mondta a bevándorlásra, hogy az egy „jó dolog”.

A kutatás eredménye kecsegtető lehet Marine Le Pen számára, aki valószínűleg újra szembeszáll Emmanuel Macronnal a jövőre tartandó elnökválasztáson. Egy közelmúltban végzett kutatás szerint a katonák és rendőrök 60 százaléka Le Penre szavazna a választások második fordulójában. Korábban az aktív és nyugdíjba vonult katonák nyílt levélben szólaltak fel és azt írták, hogy az ország polgárháború felé tart, hacsak Macron nem kezd el foglalkozni Franciaország szétesésével, amit az iszlamisták és az antirasszista mozgalmak okoznak. Egy második levélben az állt, hogy a katonaság polgárháború esetén kész fenntartani a rendet. Egy harmadik nyílt levélben 93 volt rendőr hívta fel a figyelmet, hogy az ország széleskörű társadalmi zavarok előtt áll.

Forrás: Mandiner; Fotó: MTI/EPA/Etienne Laurent

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.