Az osztrák parlament elutasította a Kurz ellen kezdeményezett bizalmatlansági eljárást

A bizalmatlansági indítvány alapját a múlt héten a kancellár ellen az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) által megindított vizsgálat képezte, mely vizsgálat az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a szintén ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) feljelentése nyomán indult el. A nyomozás azt hivatott felderíteni, hogy a kancellár valóban tett-e hamis tanúvallomást az úgynevezett Ibiza-botrány feltárásával megbízott parlamenti bizottság előtt. Kurz már az ügy kirobbanásának napján, múlt szerdán – és azóta többször is – elmondta, hogy elképzelhetetlennek tartja elmarasztalását az ügyben. Hangsúlyozta: mindig ügyelt arra, hogy az igazsághoz hűen válaszoljon a parlamenti bizottság kérdéseire. Egyúttal kritikával illette az utóbbi időben szerinte mélypontra süllyedt ellenzéki politikai közbeszédet, és kiemelte, a bizottságban egy cél vezérli az ellenzéki szónokokat: a másik rágalmazása, szavainak kiforgatása és politikai megsemmisítése. Maga az Ibiza-vizsgálóbizottság feltételezett korrupciós ügyekre, így például pártadományok politikai döntésekre gyakorolt hatásaira próbál fényt deríteni, melyek Sebastian Kurz 2017 decembere és 2019 májusa között hivatalban volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormánya idejére nyúlnak vissza. Az ellenzék által beterjesztett panasz szerint Kurz és kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli a parlamenti bizottsági meghallgatáson tagadták, hogy háttéralkuk lettek volna a szintén a kancellár bizalmasának számító Thomas Schmid kinevezésekor az ÖBAG állami holding élére. A NEOS azt állítja beadványában, hogy az ügyészségnek rendelkezésre állnak azok a "csevegési naplók", amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják. Egyes – Kurztól, Schmidtől és Gernot Blümel akkori kancellária-, jelenlegi pénzügyminisztertől származó – üzenetek már korábban kiszivárogtak az osztrák sajtóban. Az üzenetváltás azt a benyomást kelti, hogy az ÖVP-ben már néhány hónappal a független ÖBAG Felügyelő Bizottság 2019 márciusi személyzeti döntését megelőzően biztosak voltak Schmid jövendőbeli szerepét illetően. Az ügy pikantériája, hogy a kancellár elleni bizalmatlansági indítványt az FPÖ frakciója kezdeményezte, melyhez a másik két ellenzéki párt, az SPÖ és a NEOS sem csatlakozott, pedig eredetileg e két párt feljelentése nyomán indult el a Kurz elleni ügyészségi vizsgálat. Úgy vélik, meg kell várni, lesz-e vádemelés a kancellár ellen. A közel háromórás tanácskozás során az ellenzéki pártok ugyan hevesen támadták a kancellárt, de az FPÖ bizalmatlansági indítványa nem talált támogatókra.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna