Izraelbe menekülnek a nyugat-európai zsidók az antiszemitizmus elől
Izraeli zászlót gyújtanak fel Münsterben, kövekkel dobálják a bonni zsinagógát – ez csupán két példa az utóbbi heteket jellemző zsidóellenes megmozdulásokból, amelyeket a zsidó államnak a Gázai övezet elleni rakétaháborúja váltott ki Németországban. Európa-szerte egyre több politikus aggódik a közel-keleti konfliktus importálódása, illetve az antiszemitizmus fokozatos térnyerése miatt, félelmük pedig nem alaptalan. A Magyar Nemzet egy szakértőt kérdezett meg arról, hogy miért választja egyre több zsidó inkább Izraelt Európa helyett.
Az antiszemita cselekmények elől évről évre egyre több zsidó menekül el a nyugat-európai államokból. Izrael húszezer bevándorlót fogadott be tavaly, akik főként Oroszországból, Ukrajnából, Franciaországból és az Egyesült Államokból érkeztek, a Zsidó Ügynökség tavalyi becslései szerint idén pedig ötvenezer bevándorlóra számítanak. Veszprémy László, a Migrációkutató Intézet szakértője a lap megkeresésére elmondta: a nyugati sajtóban és a politikai közbeszédben is régóta téma, hogy a zsidó közösségek biztonsági helyzetére rossz hatással van a muszlim–arab bevándorlás.
Az EU bécsi Alapjogi Ügynökségének 2018-as adatai szerint a legtöbb nagy európai zsidó közösség tagjai a radikális iszlám híveit nevezték meg támadóikként az esetek többségében, kivétel például az Egyesült Királyság, ahol a szélsőbaloldali elkövetők voltak többségben
– magyarázta a kutató. A szakértő elmondta, hogy esetenként konkrétan migránsok voltak az antiszemita támadások elkövetői:2017-ben például egy szír migráns törte be egy amszterdami kóser étterem ablakait. Veszprémy más zsidóellenes támadásokat is említett: 2006-ban a huszonhárom éves, zsidó származású Ilan Halimit rabolták el és kínozták halálra, 2012-ben Toulouse-ban egy iskolai lövöldözés során több zsidó gyermek meghalt, 2015-ben Párizsban egy kóser boltot támadott meg az Iszlám Állam iszlamista terrorszervezet egyik tagja.
A francia zsidóság számára az üzenet egyértelmű: a liberális állam nem védi meg őket, csak magukra számíthatnak
– indokolta a lapnak Veszprémy, hogy a francia zsidó közösség egy igen jelentős része miért költözik Izraelbe. A statisztikai adatok szerint Franciaországban háromszázharminckilenc antiszemita támadást jelentettek, a korábbi években 2004-ben volt a legmagasabb a zsidók elleni cselekmények száma, összesen kilencszázhetvennégy ilyen esetet regisztráltak a hatóságok. Németországban azonban már magasabb számokat mutatnak a szövetségi belügyminisztérium adatai: 2019-ben több mint kétezer antiszemita bűncselekményre került sor, ami az elmúlt tizenegy évben rekordnak számít.
A bécsi zsidó közösség áprilisban közzétett jelentése szerint a járványhelyzet is elősegítette a számok emelkedését, ugyanis a járványügyi intézkedések elleni tüntetések több alkalommal a holokauszt relativizálását és az antiszemita összeesküvés-elméletek terjedését okozták. Veszprémy azonban arra mutatott rá, hogy az antiszemita atrocitások számának alakulása a pandémia alatt nem mutat egységes képet a nyugat-európai országokban, hiszen az Egyesült Királyságban és Hollandiában csökkenés látható a statisztikai adatokban. A szakértő az Egyesült Államokat is megemlítette, hangsúlyozva, hogy a tengerentúlon is problémát okoz az antiszemitizmus, noha az amerikai esetek száma egyelőre csökken: tavaly 2024 atrocitást jelentettek a hatóságok, két évvel ezelőtt pedig 2107 esetet.
A számok aggasztó növekedése mellett fontos, hogy éppen az említett európai országok adnak otthont a zsidó diaszpóra többségének. 2019-es statisztikai adatok szerint Franciaországban mintegy négyszázötvenezer zsidó élt, Németországban körülbelül százhúszezer, Ausztriában pedig kilencezerre tehető a számuk. Ezekben az országokban azonban a muszlimok száma lakosságarányosan meglehetősen magas, többszöröse a zsidó közösség létszámának. Franciaországban 2019-ben közel 3,4 millióan vallották magukat muszlimnak, Németországban 4,7 millió muszlimot tartanak számon, Ausztriában pedig hétszázezer körül van a számuk, azonban ott a kisebbségi arányok miatt még nem annyira súlyos a helyzet, mint Európa más országaiban.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP (a felvételen Quatzenheim zsidó temetője látható 2019. február 19-én)
