Pesti Srácok

Nem tartják valódi versenynek a magyarok a baloldali előválasztást

Nem tartják valódi versenynek a magyarok a baloldali előválasztást

A magyar felnőtt társadalom 42 százaléka szerint a baloldali előválasztás végeredményét már előre ki lehetne hirdetni, és csupán a válaszadók 30 százaléka mondta azt, hogy valós versenyről van szó – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából. A felmérésből az is kiderül, hogy Karácsony Gergelyt a magyarok kétharmada nem szeretné miniszterelnöki pozícióban látni.

A 18 évesnél idősebb felnőtt magyar lakosság véleményét reprezentáló kutatás alapján kijelenthető, hogy a szeptember végén induló, baloldali pártok részvételével zajló miniszterelnök-jelölti casting hitelessége komoly problémákkal küzd. A legtöbb választókorú relatív többsége szerint (42 százalék) ugyanis már most látszik, hogy nem valódi versenyről van szó, hanem sokkal inkább a pártvezetők közötti háttéralkuról. Összességében tehát elmondható, hogy Gyurcsány Ferenc befolyása ismert a választók előtt. Ezt a percepciót kétségkívül erősíti a tény, hogy az elmúlt hetekben a különböző baloldali pártok egymás javára léptetik vissza jelöltjeiket választókerületi szinten, kizárva a széleskörű megmérettetés lehetőségét. Emiatt sem meglepő, hogy csupán tízből három válaszadó (30 százalék) mondta azt, hogy az előválasztás kormányfőjelöltről döntő része valódi verseny lenne.

A magyarok többsége nem szeretné, hogy Karácsony miniszterelnök legyen. Fotó: Alapjogokért Központ

Kevésbé volt megosztott annak kapcsán a magyar társadalom, hogy a miniszterelnök-jelölti előválasztáson induló Karácsony Gergelyt szeretné-e kormányfői pozícióban látni. A megkérdezettek mindösszesen 13 százaléka (1 millió fő) szeretné, ha egyszer Budapest jelenlegi főpolgármestere lenne a kabinet vezetője, 67 százalékuk azonban – 5,4 millió magyar választó – nem szeretné őt ebben a pozícióban látni.

PestiSracok facebook image

Fotó: Alapjogokért Központ

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.