Pesti Srácok

Soltész: szlovénoknak és magyaroknak közösen kell megőrizni a kultúrát és a nyelvet

Soltész: szlovénoknak és magyaroknak közösen kell megőrizni a kultúrát és a nyelvet

Szlovénoknak és magyaroknak közösen kell megőrizni a kultúrát és nyelvet, egymásra kell támaszkodni, és ebben nagyon nagy erőt ad a közös hit és a kereszténység – mondta Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára csütörtökön, a muravidéki Lendván.

Az államtitkár Muraszombatban Peter Stumpf katolikus püspökkel, Leon Novak evangélikus püspökkel, valamint a helyi református lelkésszel és lelkészasszonnyal is találkozott. Az MTI-nek telefonon nyilatkozva kiemelte:

Hozzátette:

PestiSracok facebook image

Az államtitkár több kisebb településre is ellátogatott a Muravidéken: Belatincra, Bántornyára és Dobronakra, ahol olyan jelentős műemlékeket és templomokat látogattak meg, ahol a Szent László-kultuszt nemcsak a magyarok, hanem a helyi szlovének is őrzik. Közülük kiemelte a bántornyai minorita templomban található XIV. századi Szent László-freskót, amely a Kárpát-medence egyik legjelentősebb és a leginkább épen maradt freskói közé tartozik, ami miatt fontos kulturális és egyháztörténeti szerepe is van.

– mondta Soltész Miklós. Jelezte: a tavaly márciusi és decemberi horvátországi földrengések ebben az épületben is kárt tettek, megrongálódott a templom tornya. A támogatás ezért helyreállítási célokat is szolgál majd.

Az államtitkár találkozott Horváth Ferenc magyar kisebbségi parlamenti képviselővel, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnökével is, a tárgyalásokon pedig mindvégig részt vett Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló. Szavai szerint a szlovéniai Muravidéken és a magyarországi Rábavidéken élő nemzetiségeknek nagy lehetőségük van abban, hogy a két országnak a kapcsolatrendszerében kulcsfontosságú szerepet játszanak.

– mondta, hozzátéve, hogy Budapest az elmúlt tíz évben megnégyszerezte a szlovéniai magyarok kulturális-, oktatási-, egyházi- és médiaintézeteinek támogatását.

Forrás: MTI; Kiemelt kép: MTI/Filep István

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.