Pesti Srácok

Teljes kompenzációt kapnak a kisebb önkormányzatok

Teljes kompenzációt kapnak a kisebb önkormányzatok

Döntött az iparűzési adó koronavírus-járvány miatti kompenzációjáról a kormány. Ennek értelmében a huszonötezer fő alatti települések számára a kieső iparűzésiadó-bevételeket teljes egészében megtéríti, míg további huszonhét, az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő település számára működési támogatást, öt nem megyei jogú város számára pedig fejlesztési célú forrásokat biztosít a kormány, összesen 23 milliárd forint értékben. Budapest sem jár rosszul hosszú távon, hiszen bár a kormány egyelőre nem biztosít pluszjuttatásokat a fővárosnak, mintegy ötszáz milliárd forintot tervez budapesti, további több száz milliárd forintot pedig az agglomerációt célzó fejlesztésekre fordítani.

A Miniszterelnökség közleményében azt írja: az adóterhek csökkentése a munkahelyek megvédését segíti. A kormány arról is döntött, hogy a huszonötezer fő alatti települések számára a kieső iparűzésiadó-bevételeket teljes egészében megtéríti: ez körülbelül ötven milliárd forintnak megfelelő összeg.

2021 tavaszán a kormány Balla György miniszteri biztos és Fürjes Balázs államtitkár vezetésével minden huszonötezer fő feletti önkormányzattal egyeztetett, amely során a felek áttekintették a települések pénzügyi helyzetét, különösen azok költségvetését, a kieső adók mértékét, az adóerőképességet, valamint a rendelkezésre álló pénzeszköz- és állampapír-állományt. Az egyeztetéseket követően a kormány szerdai ülésén arról döntött, hogy huszonhét, az átlagosnál rosszabb pénzügyi helyzetben lévő település számára működési támogatást, öt nem megyei jogú város számára pedig fejlesztési célú forrásokat biztosít. A kormányzati támogatások összértéke mintegy huszonhárom milliárd forint. A döntést nem pártpolitikai szempontok, hanem a rászorultság, az arányosság és a méltányosság elvei határozták meg. Kormánypárti és ellenzéki települések egyaránt részesülnek a kormányzati pluszjuttatásokból. A többi település esetében a kormány a gazdaság újraindítását célzó helyi beruházásokat fog támogatni.

A főváros és a budapesti kerületek vonatkozásában a kormány szerdai ülésén arról is határozott, hogy ezen önkormányzatok számára egyelőre nem biztosít pluszjuttatásokat. Budapest gazdasági teljesítménye az országos átlag kétszerese, fejlettsége az uniós átlag százötvenegy százaléka. A főváros emellett jelentős pénzügyi tartalékokkal is rendelkezik: pénzeszköz- és állampapír-állománya meghaladja a százhúsz milliárd forintot. Budapesten mind költségvetési, mind uniós forrásokból jelenleg több ezer milliárd forint értékben zajlanak közlekedési-, energetikai-, egészségügyi-, oktatási-, városrendezési, és egyéb infrastrukturális fejlesztések. Emellett a kormány a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) húsz százalékát, mintegy ötszáz milliárd forintot tervez budapesti, további több száz milliárd forintot pedig az agglomerációt célzó fejlesztésekre fordítani. A közleményben azt írják, a kormány által a tegnapi döntéssel támogatott települések listája a kormányzati portálon oldalon található.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Juhász Gábor

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.