A 2006-os események kivizsgálására hozott létre bizottságot a CÖF
A többi között a 2006-os események vizsgálata céljából Civil Igazságtételi Bizottságot hozott létre a Civil Összefogás Fórum (CÖF) - Civil Összefogás Közhasznú alapítvány (CÖKA) – jelentette be a CÖF alapítója kedden Budapesten.
Világossá kívánják tenni a 2022-es országgyűlési választás előtt, hogy a bolsevik, kommunista, kádári kor letéteményeseinek utódjai mit sem változtak, sőt egyesülve a szélsőjobbal, a liberálfasizmus gonosz ideológiáját államterror formájában akarnák hazánk polgárainak nyakába akasztani – fogalmazott újságírók előtt Csizmadia László, aki a CÖKA kuratóriumi elnöke is. Hozzátette, meggyőződésük szerint itt van annak az ideje, hogy a balliberális országfosztás nyomába eredjünk, e témát a Kádár-korszaktól napjainkig erkölcsi górcső alá helyezzük, nemzetünk kincstárának szisztematikus kirablását tényekkel bizonyítsuk. Csizmadia László azt mondta, láttatni kívánják, hogy "a szocliberális kormányzás és hálózata" miként herdálta el az állam és az adófizetők vagyonát, továbbá arra is fel kívánják hívni a figyelmet, hogy eközben egyesek, pártjuk és kormányuk asszisztálásával, hogyan gazdagodtak és váltak oligarchává. Hangsúlyozta: gyermekeik jövőjére gondolva nem engedhetik meg, hogy a hazát elárulók következmények nélkül megússzák a rájuk kiszabható súlyos büntetéseket.
A vizsgálat eredményétől azt remélik, hogy az 2022-ben hozzájárul a választók szükséges tisztánlátásához és a politikusi hamvaikból feltámadt bűnösök végleg eltűnnek az Országgyűlés szent házából – közölte Csizmadia László. Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője, a bizottság elnöke közölte: a vizsgálat eredményeitől azt is várják, hogy erkölcsi elégtételt kapnak a 2006-os gyurcsányi terror elszenvedői. Szerinte a grémiumnak meg kell vizsgálnia, név szerint kik a felelősek a Magyarország lerablását eredményező rablóprivatizációért. Továbbá azt is: kiknek állhatott érdekében, hogy a Zétényi Zsolt (korábbi MDF-es országgyűlési képviselő) nevével fémjelzett igazságtételi törvényt ne hirdessék ki. Ebben ketten biztosan szerepet játszottak: Göncz Árpád köztársasági elnök és Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke. Azt is fel kívánják tárni – folytatta –, mi vezetett oda, hogy nem vonták felelősségre azokat a politikai vezetőket, akik felelősek a 2006-os eseményekért, illetve hogyan alakulhatott ki az a helyzet, hogy 2010 előtt csak "vörös bárók" szerepeltek a száz leggazdagabb magyar listáján, és egyetlen nemzeti érzelmű üzletember sem. Ifj. Lomnici Zoltán azt mondta, azok közül, akik 2010 előtt a főváros vezetésében szolgáltak és részt vettek a kassza kiürítésében, mára sokan újra funkciót kaptak Karácsony Gergely főpolgármestertől. A sajtótájékoztatón elhangzott, az ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász által vezetett testület tagja Völgyesi Miklós, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácsvezető bírája, Zétényi Zsolt jogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke, Osztie Zoltán, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia plébánosa, Magyar-Zsolnay Attila alkotmányjogász, Wittner Mária '56-os szabadságharcos és Borvendég Zsuzsa történész.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok
