Pesti Srácok

Cserbenhagyta a Globe Shakespeare-t – A színház szerint a drámaíró művei rasszisták

Cserbenhagyta a Globe Shakespeare-t – A színház szerint a drámaíró művei rasszisták

A rasszizmus elleni harc már akkorára nőtte ki magát, hogy egyesek a szépirodalomban is találnak rasszista vonásokat. Ez a hullám a Globe Színházat is elérte, Shakespeare volt színháza ugyanis bejelentette, hogy „dekolonizálják” a szerző munkáit. A Spiked értesülései szerint a teátrum antirasszista Shakespeare-szemináriumokat szervez, ahol a kinevezett akadémikusok a darabok problémás faji és gender-dinamikájával fognak foglalkozni.

A szemináriumok kitérnek majd például arra is, hogy Shakespeare-nél a fehér mindig a szépséget, míg a sötét a gonoszságot jelképezi, ami a kutatók szerint egyértelműen rasszizmusra utal. Ennek mentén például a Szentivánéji álom is problémás darabbá vált, hiszen egyértelműen elkülönül benne a világosság és sötétség, de a színek mentén az Othello is tiltólistára kerülhetne a kormos melle, vagyis sötét bőre miatt. A Spiked ugyanakkor megjegyzi, hogy az ilyenfajta leegyszerűsített megközelítés nem méltó a drámaíróhoz, hiszen éppen azért zajlanak hosszú ideje viták Shakespeare faji ábrázolásával kapcsolatban, mert a kérdés rendkívül összetett. A Globe Színházat egyébként az elmúlt években rengeteg kritika érte, amiért egy-egy darabot szélsőségesen modernizáltak; 2018-ban például akkora felháborodást váltott ki az előadások színre vitele, hogy menesztették a művészeti igazgatót. A konfliktust pedig csak tovább szítja, hogy az új vezető sem tér vissza a hagyományokhoz, és az egyik első darabjában, a Hamletben összekeverte a nemi szerepeket.

Forrás: fidelio.hu; Fotó: mymirror.hu

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.