Pesti Srácok

Eláruljuk, hogyan könnyít a kormány a felvételin

Eláruljuk, hogyan könnyít a kormány a felvételin

A koronavírus okozta veszélyhelyzet miatt idén is rendkívüli intézkedések vonatkoznak az egyetemi felvételire. A kormány úgy döntött, idén ismét adható többletpont a rész-nyelvvizsgákért is. Mint ismert, tavaly óta egy emelt szintű érettségi már mindenkinek kötelező, de számos más jogcímen is gyűjthetők pluszpontok, amelyek közül az egyik ilyen a nyelvtudás. Az ötszáz pontos rendszerben – ennyi a felvételin elérhető maximum – huszonnyolc pont kapható a középfokú komplex nyelvvizsgáért, felsőfokúért pedig negyven pont. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatása szerint ez a többlet most azt is megilleti, aki csak az írásbeli vizsgarészt tette le. A szóbeli már kevesebbet ér, de a kedvezmény azért nem elhanyagolható: középfokúért tizennégy, a felsőfokú szóbeliért húsz többletpont jár.

Az OH felhívta a figyelmet, hogy aki szeretné feltölteni bizonyítványát az e-felvételibe, július 8-ig teheti ezt meg, és ugyaneddig az időpontig lesz lehetőség dokumentumpótlásra, adat- és sorrendmódosításra is. Mint írták, a jelentkezési sorrend módosítására egyetlen alkalommal van lehetőség. Ezzel akkor érdemes élni, ha megváltozott a felvételizők preferencia-sorrendje, nincs értelme viszont variálni, ha nem sikerült az alkalmassági vizsga, mert ilyenkor egyébként is sikertelennek számít a jelentkezés. Fontos tudni, hogy csak a már megjelölt szakokat lehet mozgatni, újat felvenni nem lehet. Míg 2020-ban elmaradt a központi eredményváró, az idén ismét együtt ünnepelhetik a ponthatárok kihirdetését a fiatalok, Schanda Tamás államtitkár ugyanis néhány napja bejelentette, hogy az OH és a HÖOK rendezésében lesz Pont ott parti, méghozzá július 22-én.

A leendő elsőévesek örülhetnek annak is, hogy a legtöbb felsőoktatási intézmény ezúttal a gólyatáborokat is megszervezi. A szabályok persze szigorúak lesznek: van, ahol gyorstesztekkel és kötelező lázméréssel, máshol állandó egészségügyi stábbal, betegszobával, fertőtlenítőpontokkal készülnek a szervezők, és csak azok táborozhatnak, akiknek van védettségi igazolványuk, illetve bizonyos egyetemeken, például Miskolcon ez kiváltható hetvenkét óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel is. Idén egyébként összesen 101 878-an jelentkeztek a felsőoktatásba, ami komoly előrelépés a tavalyi kilencvenkétezres létszámhoz. Legtöbben – csaknem harmincezren – ezúttal is gazdaságtudományi területen szeretnének továbbtanulni, de sokan választották a bölcsész- és a műszaki területek szakjait is, a pedagógusképzés pedig csak egy hajszállal maradt le a dobogóról – írja a Magyar Nemzet.

Tavaly a felvettek négyötöde állami támogatású képzésre jutott be, így ha ez a trend nem változik, akkor a fiatalok jelentős része most is ingyen tanulhat. Az önköltséges képzésekre minden szezonban könnyebb bekerülni, ám az alacsonyabbak a pontszámok egyúttal három-négyszázezer forint körüli tandíjat is jelentenek szemeszterenként. Akit a választott képzések egyikére sem vesznek fel, az augusztusi pótfelvételin próbálkozhat ismét.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.