Pesti Srácok

Érvénytelenítette a legfelsőbb bíróság a tavalyi döntést a meggyilkolt szlovák újságíró ügyében

Érvénytelenítette a legfelsőbb bíróság a tavalyi döntést a meggyilkolt szlovák újságíró ügyében
„Mocskos szlovákellenes prostituáltak” – hirdeti a többek között Robert Fico miniszterelnököt, Robert Kaliňák belügyminisztert és Tibor Gašpar országos rendõrfõnököt ábrázoló molinó a pénteki pozsonyi tüntetésen. (fotó: MTI/AP/Ronald Zak)

Érvénytelenítette kedden a szlovák legfelsőbb bíróság a bazini székhelyű különleges bíróságnak azt a tavaly szeptemberi döntését, amellyel elégséges bizonyíték hiányában felmentette a 2018-as újságírógyilkosság megrendelésével vádolt Marián Kocner nagyvállalkozót és a gyilkosság megrendelésében közvetítéssel vádolt Alena Zsuzsovát.

A szeptemberi ítélet kimondta: az eljárás során a megrendeléssel gyanúsított személyek esetében nem lehetett "megbízható módon és kétségek nélkül" bizonyítani a vádiratban foglalt cselekmények elkövetését. A bazini bíróság ugyanakkor huszonöt év börtönbüntetésre ítélte Tomás Szabót, aki a vádirat szerint egy másik gyilkosságot követett el, illetve segédkezett az újságírógyilkosság elkövetésében már tavaly áprilisban jogerősen huszonhárom évre ítélt Miroslav Marceknak. Az ügyben ezt a tavaly szeptemberben hozott ítéletet a különleges ügyész, illetve az egyik elítélt, Tomás Szabó, ügyvédje is megfellebbezte. A legfelsőbb bíróság mostani döntésével újratárgyalásra és új ítélet meghozatala céljából visszautalta az ügyet a bazini különleges bíróságnak. Marián Kocnert közben idén januárban egy váltóhamisítási ügyben már tizenkilenc év szabadságvesztésre ítélte a legfelsőbb bíróság.

A legfelső bíróság szenátusának elnöke, Peter Paluda a TASR szlovák hírügynökségnek azzal indokolta mostani döntésüket, hogy véleményük szerint a bazini különleges bíróság "idő előtt" hozta meg ítéletét, nem indokolta meg azt kellő módon, illetve a bizonyítékokat részben nem alkalmazta, részben pedig elszigetelten alkalmazta azokat. Ez utóbbi indoklással a legfelsőbb bíróság vélhetően arra utalt, hogy az elsőfokú ítélet kimondta: hogy a vádlottaknak, az ügyben bizonyítékként használt – a Threema üzenetküldő applikációból külföldről beszerzett – üzenetváltását, nem lehet célirányosan a bűncselekmény bizonyítására használni, mert abban az érintettek csak emotikonokat használtak. Ján Kuciak szlovák oknyomozó újságírót és barátnőjét, Martina Kusnírovát 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban fekvő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, és sosem látott méretű tüntetéssorozat követte, ami belpolitikai válsághoz vezetett, a kormány több tagja távozott, és lemondott Robert Fico kormányfő is.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Ronald Zak

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)