Pesti Srácok

Iránról tárgyalt Biden a svájci elnökkel

Iránról tárgyalt Biden a svájci elnökkel

Joe Biden amerikai elnök kedden Genfben találkozott Guy Parmelin svájci elnökkel, akivel egyebek között arról tárgyalt, hogyan lehetne kiépíteni egy humanitárius folyosót, amelynek révén élelmiszerrel és más szükséges ellátással segítenék az iráni lakosságot. Kétoldalú találkozójuk egyik kiemelt témája volt Irán. Az Egyesült Államok nem rendelkezik diplomáciai képviselettel az iszlám köztársaságban, így Svájc közvetít a felek között.

– magyarázta sajtótájékoztatóján Ignazio Cassis svájci külügyminiszter. Hozzátette: eddig csak néhány szállítmányt sikerült célba juttatniuk. A tárcavezető hangsúlyozta: Washington késznek mutatkozott felgyorsítani a döntést az ügyben, annak érdekében, hogy a lehető legteljesebben ki lehessen aknázni a humanitárius folyosó kínálta lehetőségeket. Biden és Parmelin találkozóján az Iránnal kötött többhatalmi atomalku újjáélesztése érdekében zajló tárgyalások is napirendre kerültek.

A 2015-ös nukleáris megállapodás azt követően került veszélybe, hogy Donald Trump előző amerikai elnök Teherán kötelezettségszegésére hivatkozva 2018-ban egyoldalúan felmondta azt, és újra életbe léptette az addig felfüggesztett szankciókat. Irán ezt követően fokozatosan felmondta a nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségeit.

PestiSracok facebook image

Cassis elmondta: Washington célja, hogy új utat találjon a probléma megoldása érdekében, ami a régóta tartó ellenségeskedés miatt nem lesz könnyű. A tárcavezető szerint az is nehezíti a helyzetet, hogy Iránban napok múlva elnökválasztást tartanak. A svájci elnök gyümölcsöző tárgyalásokat kívánt az amerikai vezetőnek és Vlagyimir Putyin orosz államfőnek, akik szerdán találkoznak Genfben.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Keystone/Cyril Zingaro

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)