Ritkán fordul elő Magyarországon a terrorcselekmény előkészülete
A pár napja Kecskeméten elfogott, öngyilkos merényletre is hajlandónak mutatkozó egyetemista esete nem az egyedüli eset hazánkban: évente átlagosan három-öt esetben indul terrorcselekmény előkészülete miatt büntetőeljárás Magyarországon. A legtöbb ilyen ügy 2013-ban volt, akkor kilenc esetben kellett eljárniuk a hatóságoknak.
Szerencsére a terrorcselekmény vagy annak előkészülete igen ritka hazánkban. A statisztikai adatok szerint évente átlagosan három-öt terrorcselekmény vagy annak előkészülete miatt indul büntetőeljárás Magyarországon. A legtöbb ilyen ügy 2013-ban volt, akkor kilenc esetben kellett eljárniuk a hatóságoknak. Ráadásul rendkívül nehéz a terroristák felderítése, a bűncselekmény bizonyítása. Ezért is fogalmazott úgy a Magyar Nemzetnek Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója, hogy a kecskeméti egyetemistát elfogó Terrorelhárítási Központ tűt keresett és talált meg a szénakazalban.
Idén egy hasonló ügyben már elsőfokú ítélet is született. A vád szerint P. S. tavaly április 23-án reggel felhívta a rendőrség segélyhívó számát, hogy a Covid–19-vírus miatti járványhelyzet ellenére egy angyalföldi szupermarketben túl sok ember tartózkodik, és kérte a rendőrség intézkedését. Aznap délután ismét felhívta a segélyhívót, hogy a reggeli bejelentése óta semmilyen változás nem történt, majd közölte: a rendőrségnek két napja van arra, hogy rendet tegyen, különben maffiamódszerekkel ő fog, ami az esetében azt jelentette, hogy bemegy az üzletbe egy Molotov-koktéllal, és megszünteti a kifogásolt helyzetet. A telefonhívás során a vádlott a multinacionális kiskereskedelmi vállalatok járványhelyzet idején tanúsított magatartását kifogásolta, miközben antiszemita jellegű kijelentéseket is tett. A fenyegetőző férfi közölte, hogy ha a rendőrség nem intézkedik, akkor majd ő zárja be a boltot egy benzinespalackkal. Ezt követően elment az áruházhoz, és annak falára, valamint hirdetőtáblájára alkoholos filccel különböző antiszemita és trágár kifejezéseket írt. Az ötvenéves férfit a bíróság közveszéllyel fenyegetés és rongálás miatt egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, valamint elrendelte korábbi, felfüggesztett szabadságvesztéseinek végrehajtását. Az ügyészség téves minősítés és az ítélet súlyosítása miatt fellebbezett.
A PestiSrácok.hu elsők között számlt be a múlt heti esetről, amikor a rendőrök elfogtak egy terrortámadásra készülő fiatalt. Az eddig nyilvánosságra került adatok szerint a kecskeméti illetőségű, Budapesten tanuló V. Kende európai jelentőségű robbantást tervezett több budapesti, illetve magyarországi tömegrendezvényen, elsőként a napokban kezdődő labdarúgó Eb budapesti helyszínén. Ehhez csőbombakészítésről tárgyalt iszlamista mudzsahedinekkel az interneten, akik feleskették az Iszlám Államra. Áttért az iszlám hitre, de annak az öngyilkosságig elmenő ultraradikális szárnyát választotta, vélhetően vahabita vagy szalafista behatásra. Csőbombaalkatrészeket is vásárolt, illetve tervezte, hogy tömegbe hajt autóval. A Btk. szerinti megfogalmazás azon része illik rá, amely a lakosság megfélemlítéséről, illetve az alkotmányos rend megzavarásáról szól. V. Kende követelést nem fogalmazott meg, ám az alapos gyanú egyértelmű.
A büntető törvénykönyv (Btk.) pontosan megfogalmazza, mit ért a jog terrorcselekménynek. Aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt tesz, az terrorcselekményt követ el. Akárcsak az, aki ugyanezt teszi azért, hogy a lakosságot megfélemlítse vagy más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja. A terrorcselekmény előkészületének számít a fentiek tervezése, a szükséges felszerelés beszerzése, a logisztika megszervezése is. Ha V. Kende ellen a meglévő bizonyítékok helyt állnak a bíróság előtt, akár tíz év börtönbüntetést is kaphat.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/Mihádák Zoltán
