Pesti Srácok

A huszonkét eurónál kisebb értékű, EU-n kívülről érkező küldeményeket is vámkezeli csütörtöktől a posta

A huszonkét eurónál kisebb értékű, EU-n kívülről érkező küldeményeket is vámkezeli csütörtöktől a posta

Csütörtökön lép életbe az új uniós áfaszabályozás, amely alapján megszűnik az Európai Unión kívülről rendelt, huszonkét eurónál kisebb értékű termékek áfamentessége, és a posta a kisebb értékű küldeményeket is köteles vámkezelni – közölte a Magyar Posta Zrt. az MTI-vel. A változás értelmében az EU határain kívülről érkező összes termék után általános forgalmi adót kell fizetni, amit a vám elé állítás előz meg. Az automatikus vámkezeléshez a posta informatikai szoftvert fejlesztett, az új szabályozásnak megfelelően átalakította a nemzetközi küldeményekre vonatkozó küldeménykezelést, továbbá bővítette a logisztikai kapacitásait is. A fejlesztések 2,7 milliárd forintba kerültek, a posta a többletfeladatok ellátására kétszáz új dolgozót alkalmaz.

Az új díjrendszer a termékek értékével arányosan, sávosan határozza meg a fizetendő vámkezelési díjakat. Tíz eurós termékérték alatt online fizetés esetén 399 forint, 10 és 22 euró között 499 forint a vám elé állítás díja. Amennyiben nem online, hanem utánvéttel, vagyis kézbesítéskor fizet a címzett, a díj 799 forint, illetve 899 forint lesz. Hangsúlyozták, hogy az unión kívülről érkező küldemények esetén minden eddiginél fontosabb lesz a pontos címadatok mellett az elektronikus elérhetőségek megadása is, mert ezek birtokában automatikusan elvégzik a vámeljárást, és fizetést követően a szabályok szerint kézbesítik a küldeményt. Az új informatikai rendszer működését a posta folyamatosan felügyeli. A vállalat korábbi közleménye szerint az áfamentesség megszűnése miatt a vámeljárások száma előzetes becslések szerint hetven-nyolcvanszorosára szorosára is emelkedhet.

A Magyar Posta 2021. júniusi, a tizennyolc és hatvanöt éves korosztályban végzett reprezentatív felmérése szerint a megkérdezettek harmincnyolc százaléka rendelt az elmúlt egy évben Európai Unión kívüli webshopból terméket. Az Unión kívülről rendelők hetvenegy százaléka számára újdonság lesz a vámeljárás, mivel eddig értékhatár alatt vásároltak. A kutatásból kiderült az is, hogy az egyharmaduk már tudatosan rendelt az utóbbi két hónapban Unión kívülről, azaz figyelembe vették a jogszabályi változásokat. Az érintettek nagy része, hatvanhárom százaléka értesült arról, hogy július elsejétől megszűnik a huszonkét euró alatti termékek áfamentessége.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.