Pesti Srácok

A magyar katonákra is megszállóként tekinthetnek a tálibok

A magyar katonákra is megszállóként tekinthetnek a tálibok

Amennyiben Törökország a nemzetközi erők kivonása után is csapatokat hagy Afganisztánban, akár a kabuli repülőtér őrzésére és működtetésére, "megszállóként" fognak rájuk tekinteni – figyelmeztettek közleményükben a tálibok.

A fenyegetésnek is beillő nyilatkozat hazánk szempontjából is érdekes, hiszen korábban felmerült, hogy a törökök mellett pakisztáni és magyar honvédek is részt vennének a kabuli repülőtér biztosításában. A terrorveszélyt és a migrációs hullámok kialakulását meg kell akadályozni. Az ehhez szükséges lépésekről jelenleg egyeztetések zajlanak, a döntés azonban nem született meg – tájékoztatta nemrégiben a Magyar Nemzetet a Honvédelmi Minisztérium. Az újabb afganisztáni misszió már erősen körvonalazódik, akár több száz katonát küldhetünk a feladatra. A terep nem lenne ismeretlen: a kabuli nemzetközi repülőtér védelmét már korábban is elláttuk. A figyelmeztetés azután érkezett, hogy Hulusi Akar török külügyminiszter pozitív hangnemben nyilatkozott tárgyalásairól az ügyben az Egyesült Államokkal és a NATO-val. Néhány nappal korábban pedig Recep Tayyip Erdoğan török elnök is megerősítette, hogy sikerült megállapodni a keretekről. Az afgán kormány állítólag üdvözli a török felajánlást, a kabuli repülőteret pedig máris légvédelmi rendszerrel erősítették meg. A légikikötő elengedhetetlen ahhoz, hogy Afganisztán ne szigetelődjön el nemzetközileg: hogy a diplomáciai képviseletek, segélyszervezetek elláthassák feladataikat. Az afgán főváros elleni támadások korántsem példátlanok. A nemzetközi erők kivonulásának megkezdése óta a tálibok újult offenzívába kezdtek, és máris számos területet visszafoglaltak. Borúlátó elképzelések szerint még év végéig átvehetik az uralmat a teljes ország felett.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.