Pesti Srácok

Alapjogokért Központ: az EU jövőjéről szóló párbeszédben eleve a föderalistáknak lejt a pálya

Alapjogokért Központ: az EU jövőjéről szóló párbeszédben eleve a föderalistáknak lejt a pálya

Az Alapjogokért Központ szerint az Európai Unió jövőjéről szóló párbeszéd kereteinek kialakításában eleve a föderalisták, azaz az Egyesült Európai Államok támogatóinak "lejt a pálya".

Kovács István, a jogi elemző intézet stratégiai igazgatója csütörtökön budapesti sajtótájékoztatón elmondta: az EU egyszerre több fronton van válságban, és "maga sem tudja eldönteni", hogy gazdasági közösség akar lenni vagy politikai unió. Az okokra kitérve beszélt a koronavírus-járvány miatti egészségügyi, az annak nyomán kibontakozó gazdasági, illetve politikai, és az eddig "szunnyadó, jelenleg ébredező" migrációs válságról. Ezért - fogalmazott - "nem ördögtől való gondolat az EU megújítása".

Kovács István hangsúlyozta, hogy az unió jövőjéről szóló párbeszédben az erős nemzetállamok közösségének támogatójaként az Alapjogokért Központ is részt vesz, a többi között szakmai anyagok készítésével, egyúttal utalt arra is: szervezetük európai polgári vitacsoport felállítását is tervezi. A stratégiai igazgató egyebek mellett Orbán Viktor miniszterelnöknek az EU megújítása mikéntjét tárgyaló hét téziséből is idézve azt mondta, hogy az uniós intézményeket behálózza a Soros György által finanszírozott, nyílt társadalmat propagáló NGO-k hálózata, amelyek befolyása most "minden eddiginél erősebb".

Szerinte ezzel mindenképpen kezdeni kell valamit, majd a lehetséges megoldások között említette a magyar kormányfő javaslatát, amely egy új testületet hozna létre a tagállami alkotmánybíróságok bevonásával. Kovács Attila uniós projektvezető szerint az unió jövőjéről szóló vita tétje, hogy az EU a föderalizmus vagy az erős nemzetállamok alkotta közösség irányába indul el. Értékelése szerint a vita keretrendszerét is úgy alakították ki az uniós intézményrendszerek, hogy "eleve lejt a pálya" az Egyesült Európai Államok hívei számára. Úgy látja, hogy megálljt kell parancsolni az EB törekvéseinek, ugyanis azok háttérbe szorítják a tagállamokat, megbélyegzik a nemzeti érdekeikért kiálló államokat és "lopkodó hatáskörelvonást" hajtanak végre. A központ uniós projektvezetője kitért arra is, hogy az EU jövőjéről szóló vita irányát nagymértékben meghatározhatja a szeptemberi németországi és a jövő áprilisi franciaországi választások eredménye.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.