Egyre népszerűbb a felsőoktatás
A felvételi idén több szempontból is sikeres volt; nemcsak azért, mert a jelentkezők háromnegyede bejutott a választott képzésre, ráadásul zömmel állami támogatású helyre, hanem azért is, mert a leendő egyetemisták többsége a legkorszerűbb struktúrát képviselő modellváltó egyetemeken tanulhat tovább szeptembertől – erről ír a Magyar Nemzet szerdai számában.
A szeptemberben induló képzésekre összesen 101 881-en jelentkeztek, mintegy 11,1 százalékkal többen, mint 2020-ban. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkárának a tájékoztatása szerint a felvételi adatokból jól látszik, hogy a magyar fiatalok nem dőltek be a baloldali propagandának, ugyanis 65,5 százalékuk jelentkezett olyan intézménybe, amely a modellváltásnak köszönhetően már megújult struktúrában működik.
A modellváltás célja ugyanis, hogy javítsa a magyar fiatalok képzését, bővítse lehetőségeiket és értékesebbé tegye a diplomájukat
– húzta alá. A felsőbb évesekkel együtt összesen száznyolcvanezer hallgató tanul ősztől a korábbinál rugalmasabb keretek között működő, modellváltó intézményben – írja a lap. Mint emlékezetes, az érintett huszonegy egyetem fenntartói jogait az állam közfeladatot ellátó, közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak adta át, az újítás lényege pedig az, hogy az intézmények nagyobb autonómiát kapjanak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben és a közbeszerzésben is. Ráadásul mindezt úgy, hogy az állami támogatású – tehát a diákoknak tandíjmentes – férőhelyek továbbra is megmaradnak. Ilyesmire korábban sosem volt példa a hazai felsőoktatásban. Az újonnan létrehozott alapítványoknak ráadásul nem a nulláról kell kezdeniük: egytől egyig milliárdos vagyonjuttatást kaptak az induláshoz – közölték. Újdonság lesz az is, hogy az állam a továbbiakban 15-20 éves keretszerződéseket köt az egyetemekkel, amiben kijelölik a fő fejlesztési irányokat, és ezen belül rövidebb, három-öt éves ciklusokra szóló finanszírozási megállapodásokat hoznának létre, vagyis az egyetemek most már nemcsak az adott költségvetési évre, hanem jóval hosszabb távra tudnak tervezni – írta a lap.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: szie.hu
