Pesti Srácok

Titkosszolgálati szakértő: kétséges, hogy egy csúcstechnológiát képviselő kémszoftver bármilyen nyomot hagy

Titkosszolgálati szakértő: kétséges, hogy egy csúcstechnológiát képviselő kémszoftver bármilyen nyomot hagy

A Direkt36 a Telex.hu-n számolt be arról, hogy állításuk szerint az NSO nevű izraeli kibercég okostelefonok feltörésére alkalmas kémprogramját, a Pegasust magyar célszemélyek ellen is használták, akik között voltak tényfeltáró újságírók, valamint médiacégeket is tulajdonló vagyonos üzletemberek, illetve az ő szűkebb környezetük is. Az ügy kapcsán a Magyar Nemzet megkereste Horváth József titkosszolgálati szakértőt, aki a lapnak kijelentette: a megjelent cikkekben semmiféle hírt nem lát.

A titkosszolgálati szakértő véleménye szerint a nemzetbiztonsági szolgálatok a hatályos törvények alapján végzik a munkájukat. Magyarországon senkit nem figyelhetnek meg bírói, valamint igazságügyi miniszteri engedély nélkül – szögezte le Horváth József. Hozzátette: rendkívül káros az a folyamat, amellyel egy jól behatárolható kör a politika mocsarába akarja lerántani a rendvédelmi szerveket, a titkosszolgálatokat. Horváth József ugyanakkor teljesen természetesnek tartja, hogy a technika fejlődésének köszönhetően rendre új termékek jelennek meg a piacon, amelyekből értelemszerűen a magyar állam is vásárol. Ez azonban elmondható a világ legtöbb titkosszolgálatáról – jegyezte meg. Kétségeinek adott ugyanakkor hangot, hogy egy csúcstechnológiát képviselő izraeli fejlesztésű kémszoftver bármilyen nyomot hagyhat a telefonokon. A témára közleményben reagált Halász János, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke. Mint írta, a Belügyminisztérium vezetői rendszeresen beszámolnak az Országgyűlés illetékes bizottságai előtt a titkosszolgálatok információgyűjtő tevékenységéről, ezeken valamennyi parlamenti párt képviselteti magát. Kiemelte, a baloldali sajtóban megjelent hírek megalapozatlanok és pusztán a politikai hangulatkeltést szolgálják, ezért nem indokolt a nemzetbiztonsági bizottság ülésének összehívása. Halász János leszögezte: Magyarországon a nemzetbiztonsági szervek maradéktalanul betartják a törvényeket, működésük során mindig a jogszabályoknak megfelelően járnak el. Azt várjuk el tőlük a továbbiakban is, hogy minden törvényes eszközzel védjék meg Magyarország biztonságát, jogos érdekeit – olvasható a közleményben. Érdemes megemlíteni, hogy az ügy kirobbantásában aktív szerepet vállalt az Amnesty International (AI) mellett egy Citizen Lab nevű kanadai szervezet is. Ez utóbbi a cikkek tanúsága szerint több, a megfigyelésben érintett készüléket is átvizsgált. A Telex így számolt be erről: az AI megosztotta több készülék esetében is a vizsgálatok alapját képező adatokat a Citizen Lab kutatóival, akik megerősítették, hogy azokat Pegasusszal törték fel. A Citizen Lab átnézte az AI vizsgálati módszerét is, és szakmailag rendben találta – olvasható a Telexen.

Talán nem meglepő, hogy mindkét szervezet jelentős anyagi segítséget kap a Soros György-féle Open Society Foundationstől. Az AI kapcsán erről az erős kötődésről már többször is írt a hazai sajtó, a Citizen Lab pedig a honlapján számol be a támogatás tényéről. Összefoglalva két Soros-szervezet felügyelte és értékelte egymás munkáját. A kémszoftvert gyártó izraeli cég, az NSO egyébként vitatja, hogy az ügyet vizsgáló nemzetközi újságírócsapat, a Forbidden Stories birtokába jutott telefonszámok valóban a Pegasus célpontjai lennének. A cég szerint lehetséges, hogy a listán szereplő számok csak egy nyilvánosan hozzáférhető úgynevezett HLR-adatbázisból származnak. A HLR (Home Location Register) egy olyan rendszer, amely a mobiltelefon-hálózatok működését segíti azzal, hogy nyilvántartja az egyes készülékek földrajzi helyét és más azonosítóit, és így lehetővé teszi a hívások és sms-ek irányítását – számolt be róla a Telex.hu. Az ügy kapcsán az Index.hu szemlézte a kémszoftvert gyártó NSO izraeli cég közleményét, amely szerint a Forbidden Stories jelentése tele van téves feltételezésekkel és megalapozatlan elméletekkel, amelyek komoly kétségeket vetnek fel a források megbízhatóságával kapcsolatban. Olyan információkat közöltek, amelyek messze állnak a valóságtól. Valójában ezek az állítások annyira felháborítóak és távol állnak az igazságtól, hogy az NSO rágalmazási per indítását fontolgatja. Hozzáteszik, a rendszert kizárólag bevizsgált kormányok bűnüldöző és hírszerző ügynökségeinek értékesítik, azzal a céllal, hogy a bűncselekmények és terrorcselekmények megelőzésével életeket mentsenek. A magyar kormány annyit közölt az üggyel kapcsolatban, hogy nincs tudomásunk a megkeresésben szereplő állítólagos adatgyűjtésről, és hozzátették, hogy Magyarország jogállam, és így minden egyén esetében mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el. A Telex szerint a kémszoftver kapcsán érintett lehet Varga Zoltán üzletember, a 24.hu tulajdonosa és egyes üzlettársai vagy ismerősei; Panyi Szabolcs és Szabó András Direkt36-os újságírók és Dercsényi Dávid, a HVG volt újságírója.

Forrás: Magyar Nemzet ; Fotó: MTI/EPA/Mohamed Badra

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.