Orbán Viktor: Magyarország támogatni fogja a szlovén uniós elnökséget
Az Európai Uniónak a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, de szerencse, hogy ebben az időszakban éppen Szlovénia adja az EU tanácsának elnökségét – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken, Ljubljanában, a visegrádi csoportot (V4) alkotó országok (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Szlovákia), valamint Szlovénia kormányfői szintű találkozóját követő sajtótájékoztatón.
A tanácskozás fő témái között volt a koronavírus-járvány utáni helyzet, a gazdaság újraindítása, a migráció és a nyugat-balkáni helyzet. A magyar kormányfő meggyőződése szerint a legfontosabb ügy a gazdaság újraindítása. Ehhez szerinte három dolog kell: beruházások, a biztonság és a piacok bővítése. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat; ezeket inkább csökkenteni kell. Hozzátette: biztonság akkor lesz, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviseljük határozott álláspontunkat, amely semmilyen szétosztási kvótát nem támogat. Kiemelte: szükség van a piacok bővítésére, ez pedig akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél hamarabb felveszik az Európai Unióba, és ezzel az unió erejét növeljük.
Magyarország a következő hónapokban mindent meg fog tenni, támogatni fogja a szlovén elnökséget, hogy az sikeres legyen
– jelentette ki. Jelenleg Magyarország a V4-csoport soros elnöke. Orbán Viktor hangoztatta: a közép-európai országok együttműködése nem elmélet, hanem gyakorlati valóság. A pandémia idején ezek az országok példásan segítették egymást.
Szerencse, hogy ilyen nehéz hat hónapban éppen Szlovénia adja az uniós elnökséget. Janez Janša miniszterelnök már másodszor irányítja az elnökséget, és miután az antikommunista klubhoz tartozik, történelmi horizontja is van az európai uniós kérdések megítéléséhez
– fogalmazott Orbán Viktor. Kérdésre válaszolva a miniszterelnök beszélt arról, hogy az Európa felé irányuló migrációnak két forrása van: az egyik Ázsia, a másik pedig a szubszaharai régió; ezekben a helyzet egyre aggasztóbb.
Afganisztánból éppen kivonulunk, és a szubszaharai régióban is csökkentjük a katonai jelenlétet
– emelte ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte:
ez nem jó politika, migrációs következményei lesznek. Mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra.
Úgy vélekedett, hogy a szlovén EU-elnökségnek ezeket a kérdéseket az unió működésének középpontjába kell állítania. Orbán Viktor kitért arra is, hogy az Európai Uniónak a valóban fontos kérdésekkel kell foglalkozni, mint a pandémia, az újraindítás, a migráció. Úgy vélte, hogy az Európai Parlament például nem adekvát kérdésekkel foglalkozik, "jogállamisági dzsihádot" folytat.
A jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni
– emelte ki. A miniszterelnök egy másik kérdés kapcsán arra is rámutatott, hogy új európai helyzetben vagyunk. A kétezres évek közepén voltak az újonnan csatlakozók és a régi országok. Ma már más a helyzet: van, ahol magas az államadósság, alacsony a gazdasági növekedés, és a rengeteg migráns destabilizálja a biztonsági helyzetet, illetve vannak, amelyek ellenőrzés alatt tartják az államadósságot, gyorsan növekednek, és megvédték magukat a migránsoktól, ezért stabilak. Közép-Európa is az utóbbi kategóriába tartozik. Hangsúlyozta: Janez Janšának óriási feladata, hogy Európa e két, nagyon különböző részét összefogja. Szlovéniának mindazonáltal jó esélye van a különböző utakon haladó két rész egységesítésére, már csak azért is, mert a legnyugatibb közép-európai ország. Az Európai Parlament jogállamisági fellépése viszont a kormányfő szerint az egység ellen hat.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher