Pesti Srácok

Századvég: Karácsony a régi baloldali receptet követi

Századvég: Karácsony a régi baloldali receptet követi

A miniszterelnök-jelölt a közterhek mérséklése helyett valójában ismét az adóemelések politikáját, a 2010 előtti gazdasági felfogás visszatérését hirdette meg – nyilatkozta a Mandinernek Erdős Gergely, a Századvég elemzője, Karácsony Gergely múlt hétvégén bejelentett gazdaságpolitikai terveit elemezve. Értékelése szerint a programot az ötlettelenség és a hiteltelenség jellemzi.

Múlt hét végén hozta nyilvánosságra gazdaságpolitikai elképzeléseit az ellenzék miniszterelnök-jelölti posztjára pályázó Karácsony Gergely. A nemrég önálló mozgalmat indító főpolgármester a nem túl fantáziadús Igazságos gazdaságpolitikát! nevet adta elképzeléseinek, amelynek alapvetése az eddig beharangozott tervek fényében nem túl meglepő. Jelesül: Karácsony a társadalom egy százalékát képező „elit” megregulázásával tenné jobbá az emberek mindennapjait. A kevés konkrétum között említi a progresszív adózás bevezetését, az adókivetést az 500 millió forint feletti óriásvagyonokra, az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály eltörlését, a minimálbér emelését. Utóbbi kapcsán megjegyzendő: azt nem a kormány emeli, hanem a munkavállalók és munkaadók érdekképviseletei alkudják ki évről évre.

A programot értékelve Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője a Mandiner megkeresésére hangsúlyozta: Karácsony Gergely a baloldal régóta alkalmazott receptjét követi, amelynek lényege, hogy kampányidőszakban – bizonyos megszorító intézkedések homályos, kidolgozatlan felvetése mellett – szociális demagógiára épülő, jól csengő ígéreteket tesznek, az intézkedések fedezetéül szolgáló források értelmezhető megjelölése nélkül. Erdős szerint szem előtt kell tartani, hogy a balliberálisok 1994-ben a 3,60-as kenyér, 2002-ben a „jóléti rendszerváltás”, 2006-ban pedig az adócsökkentés ígéretét hangoztatták a választásokat megelőzően, majd kormányra kerülve súlyos lakossági megszorításokat vezettek be. Ebből fakadóan Karácsony „nagyvonalú” ígéreteit célszerű fenntartásokkal kezelni – figyelmeztet az elemző. Kifejtette: a nemzeti kormány gazdaságpolitikájának középpontjában már egy évtizede a béreket terhelő adók mérséklése, a foglalkoztatás ösztönzése, a családok támogatása, illetve a fogyasztás adóztatása áll. E lépéseknek köszönhetően megszorító intézkedések nélkül sikerült növelni az állam adóbevételeit, illetve stabil növekedési pályára állítani és „fehéríteni” Magyarország gazdaságát. Ez utóbbi folyamatot a koronavírus-járvány is csak átmenetileg akasztotta meg. Karácsony azonban – a baloldal korábbi hagyományaihoz hasonlóan – a közterhek mérséklése helyett valójában ismét az adóemelések politikáját, a 2010 előtti gazdasági felfogás visszatérését hirdette meg. A megindult pozitív folyamatok visszafordítása pedig értelemszerűen veszélyeztetné az elért eredmények megőrzését.

Erdős szerint Karácsony ötlettelenségét mutatja, hogy a meghirdetett javaslatai részben a kormányzat felvetéseinek, intézkedéseinek túllicitálásában, részben külföldi – adott esetben megbukott – minták másolásában merülnek ki (például az 1 millió forintnál többet keresőkre kivetendő magasabb szja-kulcs emlékeztet a Franciaországban eredménytelenül alkalmazott „milliomosadóra”). Az elemző hiteltelennek tartja azt is, hogy az a politikai tömb hangoztatja a járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítését, amely a 2008–2009-es gazdasági krízishelyzetben cserben hagyta őket. Hogy puszta demagógiának tekinthetjük-e a „Tiborcz-adó” bevezetését, az elemző úgy reagált: a javaslat kampányfogás-jellegét mutatja, hogy saját programjukban is pusztán két mondatot szántak az ötletre, amelyből az egyik mindössze arra vonatkozott, hogy be kívánják vezetni ezt az adónemet. Az adó mértéke, az intézkedéstől remélt költségvetési bevétel összege, illetve az esetleges bevezetésének részletei nem ismertek – tette hozzá. A progresszív adózás ötletéről Erdős úgy vélekedett: félő, hogy Karácsony a személyi jövedelemadó tekintetében is a 2010 előtti gyakorlatot kívánja visszahozni. Ennek lényege, hogy az átlagkeresetnél kicsivel magasabb fizetések is a legmagasabb adósávban adóznak.

PestiSracok facebook image

Az elmúlt tizenegy év gazdasági eredményeit többek között a középosztály megerősítése tette lehetővé, amelynek újbóli megsarcolása veszélyeztetné a gazdaság stabilitását. Beszéljünk magyarul: a „progresszív adó” valójában adóemelést jelent – szögezte le az elemző, hozzátéve, hogy talán ezért hallgat mélyen a konkrét adókulcsokról az ellenzék egyik miniszterelnök-jelöltje. A zöld adó és illeték terve kapcsán Erdős sokatmondónak nevezte, hogy a baloldalnak szinte valamennyi jelentkező kihívásra egyetlen válasza van, az adóemelés. Különösen érdekes, hogy Karácsony a „zöld fordulatot” sem tudja elképzelni újabb – például brüsszeli javaslatra a lakosság energiafogyasztásához kötött, és ezáltal a rezsicsökkentést veszélyeztető – közterhek bevezetése nélkül, miközben régóta ismert, hogy az adópolitikai eszközök kevésbé alkalmasak a polgárok mindennapi életvitelének, illetve szemléletének megváltoztatására. Az a körülmény, hogy Karácsony Gergely „zöldpolitikusként” e területen is új adó és illeték bevezetését hirdeti, világosan jelzi a balliberális oldal prioritásait az alkalmazott gazdaságpolitikai módszerek tekintetében. Látható tehát, hogy Karácsony a múlt bukott szocialista politikájának egyenes folytatója lenne – összegzett a Mandinernek Erdős Gergely.

Forrás: Mandiner; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.