Szijjártó: A keleti nyitás politikája bevált
Tizenegy éve hirdette meg hazánk a keleti nyitás politikáját. Az évforduló alkalmából tartott Isztambulban közös sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Baghdad Amreyevvel, a Türk Tanács főtitkárával. Szijjártó szerint a keleti nyitás politikája bevált, és Magyarország sokat profitált a türk országokkal folytatott gazdasági együttműködésből.
Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, és tizenegy év után elmondható, hogy a stratégia – a bírálatok ellenére – bevált
– mondta a tárcavezető. Kiemelte: az idei év volt a harmadik, amikor a keleti országokból érkezett a legtöbb beruházás Magyarországra, miközben az exportpiacokat is jelentős mértékben bővítettük. A miniszter aláhúzta, hogy a keleti nyitáson belül különös jelentősége van a türk világgal folytatott együttműködésnek.
Magyarországot különleges érzelmi kapocs fűzi a türk országokhoz, hiszen történelmi-kulturális örökségünkben számos közös pont található. A felek közötti bajtársias szolidaritás a koronavírus-világjárvány legnehezebb időszakában is megjelent: a Türk Tanács öt tagállama közül négy segített Magyarországnak az első hullámban a védekezéshez szükséges egészségügyi eszközök rendelkezésre bocsátásával
– emelte ki Szijjártó Péter, hozzátéve:
a második hullám során pedig már mi is tudtunk segíteni, miután felépültek a magyar kapacitások.
Rámutatott: tíz év alatt hetvenhét százalékkal nőtt a magyar export a Türk Tanács tagállamaiba, azaz Azerbajdzsánba, Kazahsztánba, Kirgizisztánba, Törökországba és Üzbegisztánba. A külügyminiszter ismertette, hogy ez idő alatt a kereskedelmi forgalom megduplázódott, és csak idén eddig negyvenhárom százalékkal nőtt a magyar kivitel ezekbe az országokba. A tárcavezető megjegyezte: a Türk Tanács országaiba irányuló export növekedése jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság kívánt mértékű növekedéséhez. Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország csatlakozik a Türk Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségéhez, amelynek következő üzleti fórumát Budapesten szervezik szeptemberben.
Emellett az ország részt vesz a Türk Befektetési Alap és a Türk Fejlesztési Bank létrehozásában
– jelentette be Szijjártó Péter, kihangsúlyozva: a magyar vízgazdálkodás és agrártechnológiák exportja is lendületet kap, miután létrehozzák a Türk Tanács Aszálymegelőzési Intézetét, amelyben Magyarország is fontos szerepet vállal. Hozzáfűzte: a magyar felsőoktatás egyre népszerűbb a Türk Tanács tagországaiban élő fiatalok körében, a Magyarország által az öt ország hallgatói számára felajánlott nyolcszázhetven ösztöndíjra körülbelül hatszoros volt a túljelentkezés. Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta: Magyarország nem azért csatlakozott a Türk Tanácshoz, hogy bővítse azoknak a szervezeteknek a listáját, ahol megfigyelőként van jelen, hanem azért, mert úgy látja, hogy a világgazdaság jövőbeni növekedéséhez ez a térség nagyban hozzá fog járulni.
Aki a világnak ebben a részében hamar meg tudta vetni a lábát, az sokat profitálhatott belőle
– hívta fel a figyelmet a miniszter, majd elmondta: Magyarország elsőként csatlakozott a tanácshoz megfigyelőként, és ma már ez számokban is mérhető előnyökkel jár számára. A tárcavezető ugyancsak kérdésre válaszolva ismertette: magyar vállalatok részt vesznek Hegyi-Karabah közlekedési, egészségügyi, szociális és vízügyi infrastruktúrájának újjáépítésében. Az együttműködés a magyar–azeri gazdasági vegyesbizottság keretein belül történik, és az Eximbank 100 millió dolláros hitelkeretet biztosít az újjáépítésben részt vevő magyar cégek számára.
Szijjártó Péter egy Magyarország esetleges jövőbeni afganisztáni szerepvállalását firtató kérdésre válaszolva megjegyezte: számítani lehet rá, hogy tömegek indulnak meg Afganisztánból, ha a tálibok átveszik az uralmat az országban. Aláhúzta: a NATO-csapatok kivonulását követően valahogyan biztosítani kell, hogy ez ne történjen meg, és az ország ne váljon a terrorizmus és a migráció melegágyává. Ennek mikéntjéről egyelőre zajlanak az egyeztetések, de Magyarország kész hozzájárulni ahhoz, hogy a migrációs hullámokat Európa határaitól minél távolabb állítsák meg – nyomatékosította a tárcavezető.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
