Pesti Srácok

Szlovák kezdeményezésre parkot neveztek el Baross Gáborról Pozsonyban

Szlovák kezdeményezésre parkot neveztek el Baross Gáborról Pozsonyban

Parkot neveztek el Baross Gábor XIX. századi magyar közmunka- és közlekedésügyi miniszterről Pozsony óvárosában. A névadó ünnepséget csütörtökön tartották. Azzal az ötlettel, hogy a parkot a vasminiszterről nevezzék el, egy szlovák polgári társulás, a Ligetfalui Városszépítő Egylet állt elő. A felvetést azzal indokolták, hogy bár Baross Gábor egy olyan személyiség volt, akinek sokat köszönhet a jelenlegi Szlovákia is, a szlovák közvélemény mégis kevéssé ismeri személyét.

A park a Šafárik tér közvetlen szomszédságában helyezkedik el, nem messze az Öreg hídtól, amelynek elődje – a város első állandó vashídja –, az 1890-ben befejezett Ferenc József híd Baross Gábor kezdeményezése alapján épült. Az új Baross Gábor park területe a második világháború utánig a Landerer-palota belterületéhez tartozott, ám a bombázásban megsérült épületet a háború után lebontották, és ezt követően a park a Landerer nevet viselte. A parktól csak néhány méterre van a jelenlegi Štúr utca is, amely a XIX. században még Baross Gábor nevét viselte, és ezen az utcán volt a Baross kávézó is.

– írta a városszépítő egylet a Trencsén megyei születésű Baross Gáborról a parkavatás kapcsán.

PestiSracok facebook image

A Baross Gábor park ötletét tavaly ősszel hagyta jóvá Pozsony óvárosának önkormányzata, majd a döntésre idén áprilisban a fővárosi önkormányzat is rábólintott. A park új megnevezését mostantól egy korhű vasoszlopon elhelyezett tábla mutatja. Az ünnepélyes névadón mintegy százan vettek részt, köztük a pozsonyi magyar külképviselet és a Magyar Kulturális Intézet képviselői, a pozsonyi önkormányzat, illetve a felvidéki magyar politikai érdekképviselet személyiségei is.

Forrás: MTI; Fotó: képernyőfelvétel

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.