Pesti Srácok

Szlovák kezdeményezésre parkot neveztek el Baross Gáborról Pozsonyban

Szlovák kezdeményezésre parkot neveztek el Baross Gáborról Pozsonyban

Parkot neveztek el Baross Gábor XIX. századi magyar közmunka- és közlekedésügyi miniszterről Pozsony óvárosában. A névadó ünnepséget csütörtökön tartották. Azzal az ötlettel, hogy a parkot a vasminiszterről nevezzék el, egy szlovák polgári társulás, a Ligetfalui Városszépítő Egylet állt elő. A felvetést azzal indokolták, hogy bár Baross Gábor egy olyan személyiség volt, akinek sokat köszönhet a jelenlegi Szlovákia is, a szlovák közvélemény mégis kevéssé ismeri személyét.

A park a Šafárik tér közvetlen szomszédságában helyezkedik el, nem messze az Öreg hídtól, amelynek elődje – a város első állandó vashídja –, az 1890-ben befejezett Ferenc József híd Baross Gábor kezdeményezése alapján épült. Az új Baross Gábor park területe a második világháború utánig a Landerer-palota belterületéhez tartozott, ám a bombázásban megsérült épületet a háború után lebontották, és ezt követően a park a Landerer nevet viselte. A parktól csak néhány méterre van a jelenlegi Štúr utca is, amely a XIX. században még Baross Gábor nevét viselte, és ezen az utcán volt a Baross kávézó is.

– írta a városszépítő egylet a Trencsén megyei születésű Baross Gáborról a parkavatás kapcsán.

PestiSracok facebook image

A Baross Gábor park ötletét tavaly ősszel hagyta jóvá Pozsony óvárosának önkormányzata, majd a döntésre idén áprilisban a fővárosi önkormányzat is rábólintott. A park új megnevezését mostantól egy korhű vasoszlopon elhelyezett tábla mutatja. Az ünnepélyes névadón mintegy százan vettek részt, köztük a pozsonyi magyar külképviselet és a Magyar Kulturális Intézet képviselői, a pozsonyi önkormányzat, illetve a felvidéki magyar politikai érdekképviselet személyiségei is.

Forrás: MTI; Fotó: képernyőfelvétel

Ajánljuk még

Nagyon súlyos, sötét dolgokról írok - Mező Gábor az első novelláskötetéről, régi és új ügynökökről (PS-videó)

‎Polbeat 2024 szeptember 10.
Nagyon súlyos, sötét történetekről írok. Gondolom nem meglepetés, hogy a XX. század második feléből. Azért dolgozom, hogy valamennyire tanuljunk a múltból, és ne menjünk bele ugyanazokba a csapdákba, amikbe korábban. Erre vonatkozik a cím, hogy Az ördög van odakint. Az ördögöt valahogy kívül kell tartanunk, nem szabad beinvitálni a házunkba. Ugyebár csak akkor tud bejönni, ha meghívjuk - mondta Mező Gábor kutató-író első novelláskötetéről, Huth Gergely kérdéseire.