Pesti Srácok

A klímakutató szerint szokványossá válnak az erdőtüzek

A klímakutató szerint szokványossá válnak az erdőtüzek
Winters, 2020. június 8. Erdőtűz pusztít a kaliforniai Winters közelében 2020. június 7-én. MTI/AP/The Press Democrat/Kent Porter

A történelemben mindig voltak erdőtüzek, az időjárásnak mindig voltak szélsőségei – mondta Steier József klímakutató a Magyar Nemzetnek a görögországi erdőtüzek kapcsán. A szakértő szerint az erdőtüzek kialakulásában kulcsszerepe van az éghajlatváltozásnak.

A napilap szombati számában megjelent cikkben a szakember kiemelte, hogy négy éve megfigyelhető az extrém légköri szárazság. Ennek oka, hogy a Föld nagy vízrendszerei sérültek, és a talaj, valamint a légköri szárazság miatt a tűzveszély a sokszorosára növekszik.

A klímakutató hangsúlyozta azt is: nem véletlen, hogy a Földközi-tenger térségében történnek ezek a tűzvészek, ugyanis a medencének nagyon sajátos az élővilága, többek között rendkívül gyúlékony fenyőfélék találhatók a térségben. A másik veszélyes tényező a sziklás talaj, ugyanis ez rendkívüli módon tárolja a hőt, így megakadályozza, hogy a környezet éjszaka felfrissüljön, ezáltal fokozottan pusztítja a növényzetet is.

A szakértő hozzátette: a klímaváltozás egyik végzetes következménye az afrikai Csád-tó zsugorodása. A keletkező hőtömeget Afrika nem tudja kiegyenlíteni, és a páratömeg hiányában a helyi időjárás többek között nem tudja csökkenteni a viharok intenzitását, és a hőmérsékletet is képtelen szabályozni.

PestiSracok facebook image

Az éghajlatváltozásnak kulcsszerepe van a tüzek kialakulásában

A Magyar Nemzet felidézi, hogy Görögországban több ezer lakos menekült el Athénból és környékéről péntek reggelre a negyedik napja tartó erdőtüzek elől, miközben tombol a hőség is. A csütörtökről péntekre virradó éjjel azon dolgoztak a görög tűzoltók, hogy a tűz ne érje el a sűrűn lakott területeket, az elektromos berendezéseket és létesítményeket, valamint a történelmi görög helyszíneket. A görög fővárostól északkeletre fekvő Évia szigetén a partiőrség kiterjedt mentőakcióba kezdett, többek között járőrhajókkal, magáncsónakokkal és kirándulóhajókkal, hogy evakuálják a lakosságot. Csaknem hatvan falut és települést kellett kiüríteni Dél-Görögországban.

Harmincnapos válsághelyzetet hirdetett az északmacedón kormány is a szűnni nem akaró erdőtüzek miatt. A veszélytől tartva kedden betiltották a hegyi kirándulásokat és túrázásokat is. A 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a viharos szelek miatt az elmúlt napokban a térség több országában pusztítanak erdőtüzek: a hőhullám halálos tüzeket okozott Törökországban és más országokban is.

Szakértők szerint az nem kérdés, hogy az éghajlatváltozás kulcsszerepet játszik a tűzvészek kialakulásában: ez elkerülhetetlenül megnövelte az erdőtüzek kockázatát egész Európában. Ennek tovagyűrűző hatása is van: a klímaváltozás témájára szakosodott Carbon Brief brit honlap szerint a tűzvészek világszerte komoly mértékben felelősek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/The Press Democrat/Kent Porter

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.