Pesti Srácok

A színek tanulása közben is az LMBTQ-propaganda érzékenyíti az óvodásokat

A színek tanulása közben is az LMBTQ-propaganda érzékenyíti az óvodásokat

Már a színek megtanulásából se maradhat ki a genderlobbi, ezzel bekebelezve az egyik legalapvetőbb tanulási folyamatot. A színeket is úgy tanítják az óvodáskorú gyerekeknek, hogy azokat még véletlenül se kössék a klasszikus, hagyományos felfogáshoz – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A kisgyerekeknek szóló könyvben a színekről tanulhatnak a gyerekek, kizárólag a szivárványos Pride-zászló színein végigvezetve. A színekhez kapcsolódó sztereotípiákkal is igyekszik leszámolni a szerző, amit már a könyv címe, „Pink is for boys" (A rózsaszín a fiúknak való) is érzékeltet.

Egy, a Psychology Today-en megjelent írás szerint, a gyermekek fejlődése szempontjából kiemelt jelentősége van a színeknek. Az agy korai fejlődése során a színeknek különösen nagy jelentősége van, és az óvodáskorú gyerekek is különösen érzékenyek a színekre. Ezzel egyértelművé válik, hogy a legalapvetőbb tanulási folyamat alatt is igyekszik befolyásolni a gyerekeket a genderlobbi azzal, hogy a hagyományostól eltérően mutatja be még a legegyszerűbb dolgokat is, lásd: színek. A könyvben a klasszikusan lányos színekhez kapcsolódó illusztrációkban fiúk is szerepelnek, és fordítva, a fiús színeknél lányok vannak a középpontban, a rajzokon pedig olyan szituációkat is láthatunk, ahol a hagyományos nemi szerepek is felcserélődnek.

Forrás: V4NA
PestiSracok facebook image

A könyvben egyébként többször megjelenik egy szereplő, aki se fiú se lány, tehát nembináris nemű. A "mű" végén az összes karakter kézen fogva felvonul egy szivárvány alatt. A képhez azt a mondatot fűzték hozzá: ...és minden szín mindenkié.

Forrás: V4NA

Forrás: Origo ; Fotó: V4NA

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.