Pesti Srácok

Az Európa Tanácshoz fordulnak Tőkés Lászlóék Ludovic Orban magyarellenes programbeszéde miatt

Az Európa Tanácshoz fordulnak Tőkés Lászlóék Ludovic Orban magyarellenes programbeszéde miatt

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) magyarellenes programbeszédnek, a Székelyföld elrománosítására tett felhívásnak tartja Ludovic Orban liberális pártelnök Székelyföld etnikai összetételének módosításáról szóló csíkszeredai nyilatkozatát, és az Európa Tanácsnál (ET) emel panaszt Románia ellen a kisebbségvédelmi keretegyezmény megsértése miatt – derült ki az EMNT elnökségének az MTI-hez csütörtökön eljuttatott állásfoglalásából.

A Tőkés László EMNT-elnök által aláírt nyilatkozat felidézte, hogy a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke

A diktatúra legsötétebb éveit idézi

PestiSracok facebook image

Az állásfoglalás szerzői hangsúlyozzák:

Hadüzenetről van szó

Az EMNT elnöksége szerint a bukaresti kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusainak nem lenne szabad Ludovic Orban megnyilatkozását kampányfogásként, vagy buta és átgondolatlan elszólásként lekicsinyelni, hanem elégtételt kellene kérnie, nyilatkozata visszavonását kellene követelnie koalíciós partnerétől. A szervezet szerint ugyanis valóságos hadüzenetről van szó, amely Erdély – különösképpen a tömbmagyar Székelyföld – etnikai összetételének mesterséges megváltoztatását célzó, száz éve tartó román nacionalista programját eleveníti fel és hirdeti meg újra.

Magyarellenes programbeszéd

A közlemény leszögezi: Ludovic Orban Székelyföldön elhangzott magyarellenes programbeszéde teljességgel ellentétes az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló, Románia által is elfogadott keretegyezményével, amely kimondja, hogy a részes felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségek által lakott területeken fennálló etnikai arányok megváltoztatására irányulnak.

Hungarofób megnyilatkozások

Az EMNT rámutat: az előző években benyújtott árnyékjelentéseiben is több ízben felhívta a figyelmet arra, hogy Románia számos esetben súlyosan megsértette a kisebbségi keretegyezményt, és Ludovic Orban hungarofób megnyilatkozása is arra készteti, hogy panaszt tegyen a keretegyezmény tanácsadó testületénél, illetve az Európa Tanács illetékes fórumain. A PNL szeptemberi tisztújító kongresszusán újabb elnöki megbízatásra pályázó Ludovic Orban a múlt hét végén pártja székelyföldi szervezeteit kereste fel. A politikus odafigyelést ígért annak érdekében, hogy minden letelepedni vágyó vállalatot Hargita megyébe irányítsanak.

– mondta Csíkszeredában a bukaresti kormánykoalíció legnagyobb pártjának elnöke.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.