Pesti Srácok

Egy hónapja tartanak a párizsi tüntetések

Egy hónapja tartanak a párizsi tüntetések

Ezrek tüntettek Párizsban és más francia városokban szombaton: ez volt sorozatban a negyedik hétvége, hogy az emberek utcára vonultak a koronavírus-járvány megfékezése érdekében életbe léptetett korlátozások ellen.

A megmozdulásokra két nappal azután került sor, hogy a francia alkotmánytanács jóváhagyta azt a törvényt, amely előírja, hogy csak védettségi igazolvánnyal látogathatók a bárok és éttermek, és kötelezővé teszi az egészségügyi dolgozóknak a koronavírus elleni védőoltást. Hétfőtől csak a védettségi igazolvánnyal rendelkezők mehetnek kávézóba és étterembe, illetve használhatják a távolsági közlekedést. Egyes esetekben a kórházak is elkérhetik a dokumentumot, amely a friss negatív Covid-tesztet, az oltást vagy a betegségből felgyógyulást igazolja. Az igazolvány már eddig is kellett a kulturális és rekreációs célú létesítmények – köztük a mozik, koncerttermek, vidámparkok – látogatásához, amennyiben azok ötvennél több embert fogadtak be.

A szombati tüntetések nagyrészt békésen zajlottak. Párizson kívül Marseille-ben, Nizzában és Lille-ben is utcára vonultak az emberek. A tiltakozók azt kifogásolták, hogy az új rendelkezések csorbítják szabadságjogaikat, és burkoltan kötelezővé teszik az oltást. A megmozdulások ellenére a felmérések azt mutatják, hogy a franciák többsége támogatja a védettségi igazolványról szóló rendelkezéseket. Egy másik, Florian Philippot jobboldali politikus által szervezett tüntetésen ezrek gyűltek össze az egészségügyi minisztérium épülete előtt Párizs központjában. A tiltakozók Emmanuel Macron francia elnök lemondását követelték. Az Indiai-óceánon található Réunion szigetén is ezrek vonultak utcára, hogy tüntessenek a védettségi igazolvány ellen. Réunion francia tengerentúli terület.

Franciaországban naponta legalább 21 ezerrel nő a regisztrált fertőzöttek száma a koronavírus delta variánsának terjedése miatt. Eddig több mint 112 ezren vesztették életüket a Covid-19-ben. A mintegy 67 millió lakosú Franciaországban a lakosság közel 54 százalékát oltották be teljesen. Legalább hétmillióan kapták meg az első oltást azóta, hogy Emmanuel Macron július 12-én bejelentette: védettségi igazolványra lesz szükség több létesítményben.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Adrienne Surprenant

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.