Pesti Srácok

Ismét öngólt lőtt a Momentum: olyan beruházást támadtak meg, amit korábban még támogattak

Ismét öngólt lőtt a Momentum: olyan beruházást támadtak meg, amit korábban még támogattak

A baloldal újra és újra bizonyítja, hogy olyan apróságok, mint a következetesség, vagy a kijelentéseik melletti kiállás számukra nem számítanak. Így esett, hogy a Momentum egy olyan beruházást támadott meg, amelyet korábban még támogattak, ráadásul az általuk indított aláírásgyűjtés komoly adatvédelmi aggályokat is felvet.

Fekete-Győr Andrásék kőbányai szervezetének és dezertőreiknek sikerült egy olyan beruházást megtámadniuk, amelyet korábban még támogatásukról biztosítottak. A Momentum lakossági aláírásgyűjtő akciója akár adatvédelmi aggályokat is felvethet.

– így jellemzi a Mandiner azt a szürreális helyzetet, amely nemrégiben alakult ki Kőbányán. Az egyébként kispesti önkormányzati képviselőként és átláthatósági tanácsnokként ténykedő liberális politikus azzal próbálja most magát az előválasztási "küzdelemben", a DK és a Jobbik által támogatott Arató Gergellyel, illetve az MSZP és a Párbeszéd közös jelöltjével, Burány Sándorral szemben úgymond felszínen tartani, hogy felkarolta az Ihász közi lakók tiltakozását. Kőbánya MSZP-s alpolgármestere, Somlyódy Csaba augusztus 11-én jelentette be: sikeresen pályázott kormányzati támogatásra az önkormányzat, így lehetőség nyílt az Albert Camus utca leaszfaltozására. Mint közösségi oldalán írta:

PestiSracok facebook image

A szocialista politikus bejegyzése sokak által nem várt reakciót váltott ki a helyiek körében – mondván, a tervezett beruházás letarolná a jelenleg közlekedésre nem alkalmas terület bokros-fás jellegét –, a kőbányai Momentum, kiegészülve Paróczai Anikó országgyűlési képviselőjelölttel pedig odáig ment, hogy az Ihász köziekkel közösen meggátolták az építkezések megkezdését és a képviselő-testület elé is vitték az ügyet.

– fogalmazott a Mandinernek az augusztus 26-i, csütörtöki képviselő-testületi ülés előtt a momentumos országgyűlési képviselőjelölt, akitől a lap arról érdeklődött, miért most karolta fel az Albert Camus utca leaszfaltozásának ügyét. Paróczai Anikó közölte: úgy tudja, 2021 januárjában született döntés a felújításról, ezt a döntést D. Kovács Róbert egyszemélyben hozta meg. A Mandiner felvetette: ha januárban született döntés az építkezésről, illetve a veszélyhelyzet idején is történtek egyeztetések a városvezető és a frakcióvezetők között, miért csak augusztusban tűnt fel nekik – a párbeszédes Major Petrával egyetemben, aki az érintett körzet képviselője –, hogy mire készülnek? Paróczai erre úgy reagált: ugyan vannak momentumos képviselők a képviselő-testületben, ám ők is csak a közösségi médiából értesültek az aszfaltozásról. A liberális politikus hangsúlyozta: még az előző, fideszes többségű önkormányzat idején kezdődött a tervezési folyamat, és sem abban, sem a mostani ciklusban nem kérték ki az Ihász közi lakók véleményét. A képviselő-jelöltnek azt is felvetették, hogy június 15-ével ismét tarthatóak képviselő-testületi ülések, a polgármester így beszámolhatott a rendkívüli jogrend idején hozott döntésekről. A politikus erre azt felelte: a városvezető döntéseit a grémium utólagosan nem tudja felülírni. Kormányhivatalok felé történő jogorvoslati kérelmet pedig már több esetben is benyújtott – fűzte hozzá –, de eddig sokszor jobbra billent a mérleg nyelve.

Hogy a Momentum és a Párbeszéd önkormányzati képviselői a közösségi médiából értesülnek egy több hónapos tervezést igénylő projektről, önmagában beszédes. De hogy előbb megszavazzák az Albert Camus utca felújításáról szóló előterjesztést, majd pár napra rá, a lakók oldalára állva megakadályozzák annak elindítását, unikális jelenség a magyar közéletben. A júniusi képviselő-testület ülésén ugyanis a Momentum képviselői (Stemler Diána és Huszti András Norbert), illetve a Momentum-frakciót időközben elhagyó Major Petra és Kovács Róbert is kérdés nélkül szavazta meg az önkormányzat 2021. évi összesített közbeszerzési tervének módosításáról szóló előterjesztést, amelyben szerepelt többek között ez a projekt is. Kiemelendő továbbá: pont azért került a leaszfaltozás ügye a járványhelyzetet követően ismét a grémium elé, hogy erről ne csupán a polgármester döntsön.

A most csütörtöki képviselő-testületi ülés alatt a Mandiner levélben fordult Major Petrához. Arra szerettek volna választ kapni, hogy mi a véleménye a beruházásról, miért döntött úgy, hogy maga is kilép a Momentum frakciójából, azonban a cikk megjelenéséig nem kaptak választ. A párbeszédes képviselő kilépéséről egyébként megkérdezték Paróczai Anikót is, aki erre nem kívánt reagálni.

Kovács Róbert önkormányzati képviselő azonnali kérdésével kezdődött az augusztus 26-i képviselő-testületi ülés. Az egykori momentumos képviselő azt kérdezte Pap Sándor korábbi alpolgármestertől, tájékoztatták-e 2010 és 2019 között az Ihász közi lakosokat az útfelújtásról, mire a fideszes képviselő úgy reagált: érti, hogy politikát kívánnak csinálni az Albert Camus utca leaszfaltozásából, ám erről már az új, baloldali többségű grémium, valamint az általuk is elfogadott, nyilvános előterjesztés döntött. Ezt követően Stemler Diána momentumos képviselő vette át a szót: ügyrendi javaslatában azt kérte, miután napirendre vették az ügyet, hogy az első napirendi pontban tárgyaljanak arról. Azonban ezt egyetlen frakciótársán, Kovács Róberten és Major Petrán kívül senki nem szavazta meg. Sem a DK, sem az MSZP, sem a Fidesz–KDNP.

– írta közösségi oldalán a momentumos politikus. A bejegyzést Paróczai Anikó is megosztotta. Az ügy későbbi vitájánál Stemler arra a 423 aláírásra hivatkozott, amelyet elméletileg a lakók gyűjtöttek össze – tiltakozván az aszfaltozás ellen. D. Kovács Róbert polgármester felvetette, hogy az önkormányzat nem kapott a lakóktól aláírásokat, amire a momentumos politikus közölte: ha az Ihász köziek hozzájárulnak, átadja az aláírásokat. Erre reagálva a városvezető felhívta az ülésteremben összegyűlő helyiek figyelmét, hogy az aláírási íveken többek között az is fel van tüntetve: szignójukkal elfogadták a Momentum adatkezelési szabályzatát, amelyben az szerepel, hogy a párt 2022. április 11-ig kezelheti a lakók adatait. Stemler erre kifejtette, hogy két aláírás szerepel az íveken, az egyik vonatkozik a tiltakozó petícióra, a másik az adatkezelésre, majd jelezte: "senkit nem köteleztek" arra, hogy a második ívet is kitöltse. Az adatkezelési és adatvédelmi aggályok kapcsán érdemes megemlíteni: a Momentum saját szabályzatát is megszeghette azzal, hogy átadta az aláírásokat tartalmazó íveket egy másik félnek, majd az ülést követően visszakérte azokat. Ha pedig a lakók kezdeményezték a tiltakozó petíciót, szintén problémát okoz a párt adatvédelmi szabályának aláírással történő elfogadása, a pártok részére szóló aláírásokat ugyanis csakis aktivisták gyűjthetnek.

Forrás: Mandiner; Fotó: Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)