Pesti Srácok

Minél régebben élnek Hollandiában a bevándorlók, annál kevésbé bíznak az államban

Minél régebben élnek Hollandiában a bevándorlók, annál kevésbé bíznak az államban

A Holland Nemzeti Statisztikai Hivatal (CBS) felmérése szerint a Hollandiába érkező "nem nyugati hátterű" bevándorlók kezdetben jobban bíznak az állami intézményekben, azonban minél több időt töltenek az országban, annál inkább elveszítik ezt a bizalmat.

A felmérés a CBS 2012 és 2019 közötti időszakra vonatkozó statisztikáin alapul, amelyben 4892 bevándorló vett részt. A kutatásból kiderül, hogy például a Dél-Amerikából, Ázsiából és Afrikából kevesebb, mint öt évvel ezelőtt Hollandiába érkezett emberek 58 százaléka bízik a holland állami intézményekben, ugyanakkor ez az arány a több évtizede az országban élő bevándorlóknál csupán 43 százalék. A CBS szerint ugyanez a tendencia az Európai Unióval kapcsolatban is: a bevándorlóknak az unióba vetett bizalma 62 százalékról 34 százalékra csökkent, míg a hollandoknál ez az arány 40–44 százalék. Az elemzés ugyanakkor azt is megállapította, hogy az európai országokból és az Egyesült Államokból Hollandiába érkező bevándorlók véleménye e téren alig változott az idő múlásával.

A statisztikai hivatal szerint a különbség a származási országokból adódik: a kevésbé demokratikus vagy korrupt országokból származó emberek valószínűleg magasabb elvárásokat támasztanak a holland intézményekkel szemben, és minél tovább élnek, ott annál jobban kiábrándulnak ezekből. A kutatók véleménye szerint ebben a diszkrimináció is szerepet játszhat: az emberek elveszítik az intézményekbe vetett hitüket, ha közvetlenül szembesülnek a rasszizmussal és megkülönböztetéssel.

A CBS áprilisban közölte, hogy a bevándorlók kutatásakor a jövőben nem használja a "nyugati" és a "nem nyugati" kategóriákat, mert ezek "megosztóak" és "elkülönítőek". A hivatal a "nem nyugati" fogalom alatt az Afrikából, Dél-Amerikából vagy Ázsiából, illetve Törökországból érkezőket értette.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Vos

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Nincs kezelhetetlen gyerek, csak meg kell tanulnunk nevelni – PS-interjú Beszédes Henrietta gyermeknevelés-specialistával

Exkluzív 2021 december 29.
Nem vagy rossz anya, és nincs olyan, hogy kezelhetetlen gyerek – vallja Beszédes Henrietta gyermeknevelési specialista. A kétgyermekes fiatal édesanya egészen új szemléletmóddal dönti le a sztereotípiákat és győz meg arról, hogy minden sokkal egyszerűbb a megoldás gyermeknevelési nehézségeinkre, mint eddig hittük. A legfőbb probléma, hogy senki sem mondja meg, tanítja meg, hogyan kell gyermeket nevelni, mi egyáltalán az, hogy nevelés – azt hisszük, ennek ösztönből kell jönnie. Találunk ugyan garmadával könyveket nevesebbnél nevesebb gyermekpszichológusok, szakemberek tollából, csak éppen a gyakorlatban valahogy nem úgy működnek a dolgok. Jön a patthelyzet, a mindennapos harcok és az önvád: nekem ez nem megy, rossz anya vagyok. Az sem túl nagy segítség, hogy oly könnyen ragasztanak bélyegeket a gyermekekre, mondják ki speciális nevelési igényűnek, nehezen kezelhetőnek, mert egyszerűen nem illik bele az átlagosba, a megszokottba, mert valamiért más. A megélt és ránk zúdított problémák özönében aztán a legfontosabbra figyelünk egyre kevésbé: hogy ki is az a gyermek, akit nevelünk, mit gondol, mit akar és miért, mi az, amitől egyedi, amitől különleges. Beszédes Henrietta szerint éppen ez lenne a lényeg és a kulcs az egyszerű neveléshez: látni, érteni és kibontakozni hagyni azt a másik emberi lényt, aki ránk bízta az életét, de attól az még az övé. Heni televíziós riporterből lett gyermeknevelési specialista. Édesanyaként és kommunikációs szakemberként jött rá, hogy a nevelés legfőbb eszköze pontosan az, amit a munkájában nap mint alkalmaz: a kommunikáció, a megértés és együttműködés.