Pesti Srácok

Minél régebben élnek Hollandiában a bevándorlók, annál kevésbé bíznak az államban

Minél régebben élnek Hollandiában a bevándorlók, annál kevésbé bíznak az államban

A Holland Nemzeti Statisztikai Hivatal (CBS) felmérése szerint a Hollandiába érkező "nem nyugati hátterű" bevándorlók kezdetben jobban bíznak az állami intézményekben, azonban minél több időt töltenek az országban, annál inkább elveszítik ezt a bizalmat.

A felmérés a CBS 2012 és 2019 közötti időszakra vonatkozó statisztikáin alapul, amelyben 4892 bevándorló vett részt. A kutatásból kiderül, hogy például a Dél-Amerikából, Ázsiából és Afrikából kevesebb, mint öt évvel ezelőtt Hollandiába érkezett emberek 58 százaléka bízik a holland állami intézményekben, ugyanakkor ez az arány a több évtizede az országban élő bevándorlóknál csupán 43 százalék. A CBS szerint ugyanez a tendencia az Európai Unióval kapcsolatban is: a bevándorlóknak az unióba vetett bizalma 62 százalékról 34 százalékra csökkent, míg a hollandoknál ez az arány 40–44 százalék. Az elemzés ugyanakkor azt is megállapította, hogy az európai országokból és az Egyesült Államokból Hollandiába érkező bevándorlók véleménye e téren alig változott az idő múlásával.

A statisztikai hivatal szerint a különbség a származási országokból adódik: a kevésbé demokratikus vagy korrupt országokból származó emberek valószínűleg magasabb elvárásokat támasztanak a holland intézményekkel szemben, és minél tovább élnek, ott annál jobban kiábrándulnak ezekből. A kutatók véleménye szerint ebben a diszkrimináció is szerepet játszhat: az emberek elveszítik az intézményekbe vetett hitüket, ha közvetlenül szembesülnek a rasszizmussal és megkülönböztetéssel.

A CBS áprilisban közölte, hogy a bevándorlók kutatásakor a jövőben nem használja a "nyugati" és a "nem nyugati" kategóriákat, mert ezek "megosztóak" és "elkülönítőek". A hivatal a "nem nyugati" fogalom alatt az Afrikából, Dél-Amerikából vagy Ázsiából, illetve Törökországból érkezőket értette.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Vos

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!