Pesti Srácok

Minél régebben élnek Hollandiában a bevándorlók, annál kevésbé bíznak az államban

Minél régebben élnek Hollandiában a bevándorlók, annál kevésbé bíznak az államban

A Holland Nemzeti Statisztikai Hivatal (CBS) felmérése szerint a Hollandiába érkező "nem nyugati hátterű" bevándorlók kezdetben jobban bíznak az állami intézményekben, azonban minél több időt töltenek az országban, annál inkább elveszítik ezt a bizalmat.

A felmérés a CBS 2012 és 2019 közötti időszakra vonatkozó statisztikáin alapul, amelyben 4892 bevándorló vett részt. A kutatásból kiderül, hogy például a Dél-Amerikából, Ázsiából és Afrikából kevesebb, mint öt évvel ezelőtt Hollandiába érkezett emberek 58 százaléka bízik a holland állami intézményekben, ugyanakkor ez az arány a több évtizede az országban élő bevándorlóknál csupán 43 százalék. A CBS szerint ugyanez a tendencia az Európai Unióval kapcsolatban is: a bevándorlóknak az unióba vetett bizalma 62 százalékról 34 százalékra csökkent, míg a hollandoknál ez az arány 40–44 százalék. Az elemzés ugyanakkor azt is megállapította, hogy az európai országokból és az Egyesült Államokból Hollandiába érkező bevándorlók véleménye e téren alig változott az idő múlásával.

A statisztikai hivatal szerint a különbség a származási országokból adódik: a kevésbé demokratikus vagy korrupt országokból származó emberek valószínűleg magasabb elvárásokat támasztanak a holland intézményekkel szemben, és minél tovább élnek, ott annál jobban kiábrándulnak ezekből. A kutatók véleménye szerint ebben a diszkrimináció is szerepet játszhat: az emberek elveszítik az intézményekbe vetett hitüket, ha közvetlenül szembesülnek a rasszizmussal és megkülönböztetéssel.

A CBS áprilisban közölte, hogy a bevándorlók kutatásakor a jövőben nem használja a "nyugati" és a "nem nyugati" kategóriákat, mert ezek "megosztóak" és "elkülönítőek". A hivatal a "nem nyugati" fogalom alatt az Afrikából, Dél-Amerikából vagy Ázsiából, illetve Törökországból érkezőket értette.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Robert Vos

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)