Pesti Srácok

Növeli az EU az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt

Növeli az EU az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt

Az Európai Unió a korábbi ötvenmillió euróról több mint kétszázmillió euróra (mintegy 71 milliárd forintra) emeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt, a támogatás a konfliktus sújtotta országból a szomszédos államokba menekülőket is segíti majd – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden.

Ursula von der Leyen a Twitteren közzétett üzenetében közölte, a humanitárius segítség a tagállamok eddigi támogatásán felül járul hozzá az afganisztáni emberek megsegítéséhez. Közölte azt is, hogy a segítségnyújtás feltétele az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartása. Ez határozza meg, hogy mennyi pénz áramlik közvetlenül Afganisztánba vagy a szomszédos régiókba. A bejelentést megerősíti a világ hét vezető ipari hatalom – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, valamint az Európai Unió – csoportjának (G7) a nap folyamán tervezett online tanácskozásán – tette hozzá. Josep Borrell, az Európai Unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője üzenetében közölte, az EU és partnerei az Afganisztánban rekedtek biztonságáért végzett kiemelkedő munkája keretében újabb 260 uniós munkatárs és helyi segítőik hagyhatták el a konfliktus sújtotta országot. Hozzátette: folytatódik az emberek kimenekítését és biztonságát szavatoló munka. A tálib lázadók – akiket húsz évvel ezelőtt fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – augusztus 15-én, néhány óra leforgása alatt harc nélkül elfoglalták Kabult, majd bejelentették, hogy véget ért a húsz éve tartó afganisztáni háború. Asraf Gáni afgán elnök előzőleg elmenekült az országból.

A nemzetközi koalícióban részt vevő országok és más államok Kabul, valamint a szomszédos Pakisztán fővárosa, Iszlámábád repteréről repülőgépekkel menekítik ki saját állampolgáraikat, és azokat az afgánokat, akik ottani missziójuk során együttműködtek velük, és a tálib hatalomátvétel miatt most veszélyben érzik az életüket. A kabuli légi kikötőn belül a nyugati koalíciós katonák – elsősorban amerikaiak – próbálják fenntartani a rendet, kívül pedig a tálib fegyveresek.

Forrás: MTI ; Fotó: MTI/AP/Dzsafar Hán

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.