Pesti Srácok

Áder János felszólal az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének vitáján

Áder János felszólal az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének vitáján
Budapest, 2021. augusztus 20. Áder János köztársasági elnök beszédet mond a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek átadásán az Országház kupolacsarnokában 2021. augusztus 20-án. A koronavírus-járvány miatt az állami kitüntetéseket idén március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója helyett az államalapítás ünnepén adják át. MTI/Illyés Tibor

Áder János köztársasági elnök szerdán felszólal az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése hétfőn kezdődött, a környezetvédelem témájában összehívott őszi ülésszakán – tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban. Németh Zsolt ennek kapcsán kiemelte, hogy a koronavírus okozta válságot követően a zöld átmenet kérdése az egyik legfontosabb történelmi kihívás Európa és a Közép-Kelet számára.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar delegációjának vezetője elmondta: az Európa Tanács és Miniszteri Bizottsága a hét folyamán két tanulmányt is megrendelhet arról, hogy az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezményének olyan kiegészítő jegyzőkönyve szülessen, amely a környezeti emberi jogokra vonatkozik.

– emelte ki.

PestiSracok facebook image

– fogalmazott az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.

– tette hozzá Németh Zsolt.

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége a fél év során hangsúlyt kíván helyezni a nemzeti kisebbségek védelmének kérdéskörére, a nemzeti kulturális, jogi és történelmi hagyományok tiszteletben tartásának erősítésére, a családvédelemre, a vallások közötti párbeszéd előmozdítására, a mesterséges intelligencia okozta kihívásokra adható válaszokra, illetve a kiberbűnözés kezelésére, valamint a környezetvédelem kérdéseire.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.