Pesti Srácok

Akciódús jelenetekkel idézi meg a 2006-os rendőri atrocitásokat az Elk*rtuk című film

Akciódús jelenetekkel idézi meg a 2006-os rendőri atrocitásokat az Elk*rtuk című film

Akciódús jelenetekkel idézi meg a 2006-os rendőri atrocitásokat az Elk*rtuk című nagyjátékfilm, amely Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök őszödi beszédének következményeit dolgozza fel és október 21-én kerül a magyar mozikba. Az elmúlt 15 év alatt felnőtt egy új generáció, amelynek fontos, hogy megértse az akkori politikai kontextust. A rendszerváltást megélt generáció számára pedig a velük élő történelem, amelynek következményeit a mai napig elszenvedik – hangsúlyozta Lánczi Tamás politológus azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a film trailerének online premierje alkalmából tartottak a Facebookon, csütörtökön.

Lánczi Tamás szerint, ha a film sikeres lesz, az a magyar emlékezetpolitikának fontos aktusa lehet. Schiffer András ügyvéd, politikus, az LMP egyik alapítója úgy vélte, hogy a film akkor lesz sikeres, ha sokan megnézik, és sokan ráismernek arra, hogy ilyen volt az általuk megélt közelmúlt.

– hangsúlyozta.

PestiSracok facebook image

– mondta Lánczi Tamás, aki úgy vélte, fontos, hogy mindenki megértse az események történelmi kontextusát. Schiffer András szerint is szükség van az olyan filmekre, amelyek kellő történelmi távlatból idézik fel a történteket. Emlékeztetett arra, hogy a XX. század második felének nagy magyar filmalkotásai az 1950-es évekről és 1956-ról az 1960-as, 1970-es években születtek, hasonló időtávlat után, és maradandó alkotásokká válták, függetlenül a történelmi fordulatoktól. Schiffer András kiemelte: az őszödi beszéd kiszivárogtatása óta eltelt tizenöt év alatt nem derült fény arra, ki által került nyilvánosságra a hanganyag, és nem volt elszámoltatás a szeptember 17-ét követő rendőrterror miatt sem.

– tette hozzá. Az őszödi beszéd évfordulójára készült magyar filmet Keith English brit alkotó rendezte. Lánczi Tamás és Schiffer András is úgy vélte, előnyt jelenthet az, hogy egy kívülálló készít filmet a magyar eseményekről, ezáltal jobban látszódhatnak bizonyos részletek. Schiffer András kifejtette, hogy az államhatalom törvénytelenül, brutálisan és megalázó módon lépett fel a polgáraival szemben, nem volt következetes elszámoltatás. Lánczi Tamás kiemelte, hogy a 2006 őszi rendőrterror idején fiatalokat vettek őrizetbe, a bántalmazottakat megalázták, és azoknak, akik a rendőri atrocitások során megsérültek, az életük megváltozott, volt, aki mély depresszióba esett.

– fogalmazott Schiffer András.

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.