Pesti Srácok

Kurz nem akar afgánokat befogadni Ausztriába, a németek már neki is estek

Kurz nem akar afgánokat befogadni Ausztriába, a németek már neki is estek

Gúnyos szalagcímekkel esett neki a német sajtó Sebastian Kurz osztrák kancellárnak azután, hogy nyugati szomszédunk elnöke kijelentette: Ausztria el akarja kerülni a 2015-ös migrációs hullámhoz hasonló krízist és nem fogadnak be afgán bevándorlókat. Németország leolvasottabb napilapja, a Bild honlapjának címoldalán a következő cím állt Kurz kijelentése után: "az osztrák kancellár kemény, mint a szög: Ausztria nem fogad be egyetlen afgánt sem!".

Miután a Bild hisztérikusan támadta az osztrák kancellárt, utóbbi egy válaszinterjúban ismét leszögezte: Ausztriának még számos lehetősége van megakadályozni, hogy a 2015-ös események megismétlődjenek. A kancellár újfent hangot adott annak, hogy 2015-ben szinte egész Európa a migránsok korlátlan befogadásának szükségességét hirdette, és rengeteg uniós pénzt költöttek a bevándorlók fogadására és letelepítésére. Kurz szerint az uniós forrásokat gyakran arra használták fel, hogy embereket fuvaroztak keresztül Európán, hogy kiválaszthassák, melyik országban kívánják benyújtani a menedékkérelmüket.

– idézi a Bild a kancellárt. Sebastian Kurz arról is beszélt, hogy az elmúlt hat évben sok víz lefolyt a Dunán: az unió fejlesztette a határvédelmet, a görög kormány pedig nagy erőkkel küzd az illegális migráció ellen.

PestiSracok facebook image

– szögezte le Kurz, majd azzal folytatta, hogy Ausztria helyszíni segítséget nyújt az embereknek, de nem hajlandó önként afgánokat befogadni. Állítása szerint az országban már most is az egyik legnagyobb afgán közösség él, amelynek társadalmi integrációja hatalmas kihívást jelent.

– mondta a kancellár, aki azzal folytatta: annak a híve, hogy az emberek ne választhassák meg, hol kérnek menedékjogot. Sebastian Kurz szerint sokan azok közül, akik menedékjogot kértek, nem is afgánok, például azok, akik Iránból érkeztek.

Forrás: Híradó.hu; Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.