Pesti Srácok

Lettország határkerítést épít

Lettország határkerítést épít

37 kilométer hosszan szögesdrótkerítést épít Lettország az erősödő illegális migráció visszaszorítására a fehérorosz–lett határon – jelentette be Marija Golubeva belügyminiszter. Még 2015-ben Magyarország volt az első, amely felismerte a veszélyt és fizikai határzárat épített ki. Akkor a hazai baloldali politikusok a migrációt álproblémának nevezték és lépten-nyomon azt ígérgették, hogy ha hatalomra kerülnek, le fogják bontani a kerítést. Sikerrel uszították hazánk ellen az Európai Uniót is. Ma már ott tartunk, hogy egymás után követik a migrációval sújtott országok a magyar példát. A V4NA minap kiadott híre szerint mára meghatszorozódott a kerítések száma Európában.

Újabb kerítés építésével igyekszik gátat vetni az erősödő illegális migrációnak Lettország. Az MTI tudósítása szerint Marija Golubeva lett belügyminiszter bejelentette, hogy 37 kilométer hosszú szögesdrótkerítés építésébe kezd a lett–fehérorosz határon a következő napokban. A kerítést a határ legkritikusabb szakaszain helyezik el, és várhatóan néhány millió euróba fog kerülni.

Litvánia és Lengyelország után Lettország is szembesült a Fehéroroszország területéről érkező illegális migráció problémájával. A lett kormány augusztus 11. és november 10. között rendkívüli állapotot rendelt el a határon, hogy a határőrök felhatalmazást kapjanak a migránsok visszatoloncolására Fehéroroszországba. Augusztusban a rigai kormány 1,7 millió eurós támogatást hagyott jóvá a szögesdrótkerítés telepítésére. Az infrastruktúra kiépítéséhez összesen mintegy 30 millió euróra van szükség.

Szemmel láthatóan egyre több uniós tagállam ismeri fel, hogy komoly határvédelem és fizikai határzár nélkül nem lehet megfékezni, visszaszorítani a tömeges illegális bevándorlást. Magyarország volt az első, amely 2015-ben a déli határon kerítést épített – durva, szinte teljes hazai és nemzetközi ellenszélben. 2017-ben Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy az unió térítse meg Magyarország 270 milliárdos határvédelmi költségeinek felét, de akkor erre nem voltak hajlandóak.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: MTI/Rosta Tibor (illusztráció)

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!