Palkovics László: A magyar felsőoktatás korszakhatárhoz ért
A 2021–2022-es tanévvel a magyar felsőoktatás korszakhatárhoz ért, az intézmények szélesebb körében indul meg az új fenntartói modell – jelentette ki az innovációs és technológiai miniszter szombaton, az országos felsőoktatási tanévnyitón, Szegeden. Az ünnepségen az SZTE díszdoktorává avatták Karikó Katalint, az egyetem egykori hallgatóját.
Palkovics László a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) jubileumi tanévét megnyitó ünnepi szenátusülésen azt mondta: a modellváltás célja komplex változás elérése az intézményi autonómia erősítésével, az államtól való távolság növelésével, a finanszírozás kiszámíthatóságának megteremtésével, valamint a teljesítményelv és az intézményi felelősség előtérbe helyezésével.
Mára már 21 egyetem csatlakozott a felsőoktatás reformerei közé. A hallgatók is elfogadták az új képzési rendszert, hiszen a felvételizők 65 százaléka jelentkezett modellváltó egyetemre, és minden tíz hallgatóból hét ilyen intézményben fog tanulni
– közölte a miniszter. Palkovics László leszögezte: a magyar felsőoktatás finanszírozása biztonságban lesz.
Az ország soha nem költött ekkora összeget az egyetemeire, a kormány az uniós átlag 0,8 százalékával szemben 2022-ben a GDP 1,7 százalékát fordítja erre a célra
– mondta. Hozzátette: a kormány támogatni fogja az egyetemek év elején előterjesztett, 2700 milliárd forintos fejlesztési igényét, amelynek első részét még az év végéig átutalják az intézményeknek. A miniszter szerint a következő évtized a kiszámítható fejlődés korszaka lehet; ennek fontos része az oktatók és hallgatók szorgalmának és munkájának megbecsülése. Emlékeztetett arra, hogy négy évvel ezelőtt 14 ezer oktatót, kutatót érintett a kormány komplex, 27 százalékos béremelési programja.
Ennek folytatása idén és jövő januárban is 15–15 százalékos béremelést jelent az állami intézményekben dolgozóknak, ahogy ehhez a modellváltó egyetemek számára is biztosította a kormány a forrást
– közölte. A tárcavezető kiemelte: idén 11 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly.
A megkezdett reformok sikerét jelzi a hallgatók 2018 óta emelkedő száma. A külföldi diákok száma pedig 2013-hoz képest 2020-ra 65 százalékkal nőtt
– hangsúlyozta.
A hallgatói jólétet szolgálja a 2017-ben indított, 220 milliárd forintos országos felsőoktatási kollégiumfejlesztési terv. Kezelni kellett az intézmények nehéz ingatlanfinanszírozási helyzetét; a PPP-konstrukciók kiváltására a következő hónapokban csaknem 50 milliárd forintot fordít a kormány
– tudatta Palkovics László.
Az SZTE egyre vonzóbbá válik mind a hazai, mind a külföldi hallgatók számára
– mondta a miniszter. Bejelentette: az ELI-ALPS az SZTE tulajdonává válik, a világ tíz legjobb fizikai kutatóközpontjának egyikeként erősíti az intézmény tudományos beágyazottságát.
A kormány vállalta, hogy az elkövetkező időszakban az intézmény finanszírozását teljes egészében biztosítja
– mondta.
Száz éves a szegedi felsőoktatás
Rovó László, a kolozsvári alapításának 440., Szegedre kerülésének 100. évfordulóját ünneplő egyetem rektora úgy fogalmazott: nincs még egy olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelynek sorsa ennyire a magyar történelemhez, az identitás megőrzéséhez kötődne.
A szegedi felsőoktatás száz éve során az egyetem kutatói Szent-Györgyi Albert Nobel-díja mellett a természet- és társadalomtudományok területén is számos felfedezéssel járultak hozzá a fejlődéshez, bölcsészhallgatói pedig a magyar kultúrához
– hangoztatta a rektor. A modellváltásról szólva kifejtette: a közeli jövő versenyképességének megtartásához át kellett gondolni az egyetem szerkezetét.
Ez a változás a gazdálkodás és az önrendelkezés során is jelentős szabadságnövekedést fog hozni
– mondta Rovó László. A rektor leszögezte: jelenleg is soha nem látott számú, az intézmény infrastruktúráját bővítő beruházás folyik Szegeden, az egyetem pedig történetében példa nélküli fejlesztésiforrás-növekedés előtt áll.
Nemzetközileg is mérvadó kutatóegyetem
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy fogalmazott: a testület célja, hogy segítse egy nagyon jó egyetem még jobb intézménnyé válását. Az akadémikus azt mondta: biztos abban, hogy az SZTE a minőségi kritériumokat előtérbe helyezve a jövőben helyt fog tudni állni.
Az kell legyen a célja, hogy nemzetközileg is mérvadó kutatóegyetemmé váljon
– tette hozzá.
Az ünnepségen az SZTE díszdoktorává avatták Karikó Katalint – egy kollégájával, Drew Weissmann-nal – a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazását szabadalmaztató biokémikust, a német BioNTech cég alelnökét, az egyetem egykori hallgatóját. A professzor elmondta: mintegy ötven évvel ezelőtt, 1973 szeptemberében maga is részt vett az akkor József Attila Tudományegyetemnek nevezett intézmény tanévnyitóján. Az SZTE elsőéves hallgatóinak azt tanácsolta: fókuszáljanak a személyes kapcsolatokra, higgyenek önmagukban, és csak azokra a dolgokra koncentráljanak, amelyeken tudnak változtatni.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
