Pesti Srácok

Pénzügyi támogatást várnak Németországtól a tálibok

Pénzügyi támogatást várnak Németországtól a tálibok

Az Afganisztánt uraló iszlamista mozgalom szóvivője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak adott interjújában kijelentette, hogy diplomáciai elismerést, pénzügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak a tálibok Németországtól. Zabidullah Mudzsahid követelésére Angela Merkel úgy reagált, hogy országának mindenképpen tárgyalnia kell a tálibokkal.

Zabihullah Mudzsáhid kiemelte, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat. "Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?" – jegyezte meg. A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jólétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges. Mint mondta, a tálibok "erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot" akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért.

– mondta Zabihullah Mudzsáhid. Kifejtette, hogy az új tálib kormány Németországtól és más országoktól is humanitárius segítséget vár és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén. A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Zabihullah Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása. A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak "keményvonalasok", akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csak akkor kerekedhet felül, ha "gyakorlati eredményeket" tud felmutatni. A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele – 18 millió ember – humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni - jegyezte meg a lap.

PestiSracok facebook image

A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé.

– mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz. A "negatív forgatókönyv" megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és "Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett" – jelentette ki a szakszervezeti vezető. Angela Merkel kancellár az augusztusi tálib hatalomátvétel óta rendre azt az álláspontot képviseli, hogy a német szervezetek – hadsereg, segélyszervezetek, társadalmi szervezetek – egykori helyi munkatársainak védelme és az afgán lakosság támogatása érdekében tárgyalni kell a tálib vezetéssel, de ez nem jelenthet diplomáciai elismerést. Ezt megerősítette egy más ügyben tartott vasárnapi tájékoztatóján is, amelyen kiemelte, hogy "természetesen beszélni kell a tálibokkal", mert csak náluk lehet bármit is elérni Afganisztánban. A megbeszéléseknek két témájuk lehet. Az egyik a németekkel folytatott együttműködés miatt veszélybe kerülő emberek kimentése, a másik pedig a lakosság egészét szolgáló humanitárius segítségnyújtás feltételeinek biztosítása – fejtette ki a kancellár az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Hagenben Armin Laschet tartományi kormányfővel, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjével tartott tájékoztatón. Armin Laschet szerint is elengedhetetlen a párbeszéd a tálibokkal. A nemzetközi közösségnek ebben a párbeszédben egyértelműen meg kell határoznia, hogy az új afgán vezetésnek milyen feltételeket kell teljesítenie az együttműködés beindításához - húzta alá a politikus a hageni tájékoztatón, amelynek fő témája a térségben júliusban történt árvízkatasztrófa utáni helyreállítás volt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.