Pesti Srácok

Pénzügyi támogatást várnak Németországtól a tálibok

Pénzügyi támogatást várnak Németországtól a tálibok

Az Afganisztánt uraló iszlamista mozgalom szóvivője a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapnak adott interjújában kijelentette, hogy diplomáciai elismerést, pénzügyi támogatást és gazdasági együttműködést várnak a tálibok Németországtól. Zabidullah Mudzsahid követelésére Angela Merkel úgy reagált, hogy országának mindenképpen tárgyalnia kell a tálibokkal.

Zabihullah Mudzsáhid kiemelte, hogy az afgán lakosság támogatja a tálibokat. "Különben hogyan tudtuk volna tíz nap alatt meghódítani az országot?" – jegyezte meg. A szóvivő kifejtette: a hatalom megszerzése után a megbékélésre és a lakosság jólétére kell törekedni. Ezért be kell indítani a gazdaságot és munkahelyeket kell teremteni, amihez a nemzetközi közösség és benne Németország segítsége is szükséges. Mint mondta, a tálibok "erős és hivatalos diplomáciai kapcsolatot" akarnak kiépíteni a németekkel, akik mindig is szívesen látott vendégek voltak Afganisztánban, és már a monarchia idején is sokat tettek az országért.

– mondta Zabihullah Mudzsáhid. Kifejtette, hogy az új tálib kormány Németországtól és más országoktól is humanitárius segítséget vár és együttműködést az egészségügy, a mezőgazdaság és az oktatás területén. A Welt am Sonntag kiemelte, hogy Zabihullah Mudzsáhid a kilencvenes években hatalomra jutott tálib vezetéshez képest új, fiatalabb, modernebb gondolkodású nemzedék talán legfontosabb képviselője, és tudja, hogy a nemzetközi közösség támogatásának feltétele az emberi jogok érvényesülésének biztosítása. A lap szerint a mozgalomban továbbra is vannak "keményvonalasok", akik a mérsékelteknél nagyobb befolyással rendelkeznek a fiatal, kevésbé képzett harcosok között. A mérsékelt irányvonal pedig csak akkor kerekedhet felül, ha "gyakorlati eredményeket" tud felmutatni. A Welt am Sonntag arról is írt, hogy az ország lakosságának fele – 18 millió ember – humanitárius segélyre szorul, és a segélyszervezetek éhínségtől tartanak. Ilyen tartós humanitárius válság menekülthullámokat indítana el, ezt pedig a német kormány mindenáron meg akarja akadályozni - jegyezte meg a lap.

PestiSracok facebook image

A berlini vezetésnek azért is fontos az afganisztáni helyzet alakulása, mert Közép-Ázsián kívül Németországban él a legnagyobb afgán közösség, 280 ezer ember. Így sok szakértő szerint Németország lenne a fő célpont, ha menekülthullám indulna el Afganisztánból Európa felé.

– mondta a Welt am Sonntagnak a rendőri szervek egyik legnagyobb munkavállalói érdekképviselete, a Német Rendőrszakszervezet (DPolG) elnöke, Heiko Teggatz. A "negatív forgatókönyv" megvalósulása csak akkor kerülhető el, ha segítséget kapnak a menekültek Afganisztánban és térségében, és "Brüsszel, Berlin és Párizs egyértelműen elkötelezi magát a valódi határvédelem mellett" – jelentette ki a szakszervezeti vezető. Angela Merkel kancellár az augusztusi tálib hatalomátvétel óta rendre azt az álláspontot képviseli, hogy a német szervezetek – hadsereg, segélyszervezetek, társadalmi szervezetek – egykori helyi munkatársainak védelme és az afgán lakosság támogatása érdekében tárgyalni kell a tálib vezetéssel, de ez nem jelenthet diplomáciai elismerést. Ezt megerősítette egy más ügyben tartott vasárnapi tájékoztatóján is, amelyen kiemelte, hogy "természetesen beszélni kell a tálibokkal", mert csak náluk lehet bármit is elérni Afganisztánban. A megbeszéléseknek két témájuk lehet. Az egyik a németekkel folytatott együttműködés miatt veszélybe kerülő emberek kimentése, a másik pedig a lakosság egészét szolgáló humanitárius segítségnyújtás feltételeinek biztosítása – fejtette ki a kancellár az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Hagenben Armin Laschet tartományi kormányfővel, a jobbközép CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjével tartott tájékoztatón. Armin Laschet szerint is elengedhetetlen a párbeszéd a tálibokkal. A nemzetközi közösségnek ebben a párbeszédben egyértelműen meg kell határoznia, hogy az új afgán vezetésnek milyen feltételeket kell teljesítenie az együttműködés beindításához - húzta alá a politikus a hageni tájékoztatón, amelynek fő témája a térségben júliusban történt árvízkatasztrófa utáni helyreállítás volt.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Rahmat Gul

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)