Pesti Srácok

Sok német liberális álmodozik arról, hogy a német választások után jól megbüntetik Magyarországot

Sok német liberális álmodozik arról, hogy a német választások után jól megbüntetik Magyarországot

A német liberálisok (az AfD-én kívül az össze párt) látszólag semmi mással nincsenek elfoglalva, mint hazánk vegzálásával. A Bundestagban bőven akadnak olyanok, akik sorozatos magyarellenes megnyilvánulásaikkal próbálnak pozícióhoz jutni a brüsszeli fősodratban, éppen ezért lehet nagy hatással Magyarországra is az idei németországi választás. A német politikusok tömegesen tesznek úgy, mintha illetékesek lennének magyar belügyekben is, sőt mintha ők lenének megválasztva a mi ügyeink intézésére.

A német szövetségi parlamentben, a Bundestagban külön képviselői csoport foglalkozik Magyarországgal, Szlovákiával és Csehországgal. Mivel Berlin hagyományosan gazdasági hátországának tekinti a térséget, a bizottságban zajló munka időnként a német média érdeklődését is felkelti. Különösen persze a Magyarországgal kapcsolatos ügyek, a kormány és a német politika kapcsolatai ugyanis sokak szerint problémásak. A hatfős képviselőcsoportot a Német Szabaddemokrata Párt (FDP) politikusa, Renata Alt vezeti. A Bundestag külügyi bizottságának tagjaként is tevékenykedő liberális politikus a magyar kormány egyik legnagyobb kritikusa. Mikor a világjárványra hivatkozva a magyar kormánytöbbség megszavazta a veszélyhelyzetet, nyugat-európai és német politikusok is hangot adtak aggodalmuknak. Elsők között Renata Alt, aki a Spiegelnek arról beszélt, hogy az Európai Bizottság és Heiko Maas német külügyminiszter is tétlenül nézi Magyarországon a "kormány hatalmi túlterjeszkedését". A Südwest Presse német hírportálnak adott interjúban pedig úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor Európa közepén diktatúrát épít.

Bár Angela Merkel kancellársága alatt az elmúlt tizenhat évben is bőven volt súrlódás a két ország között, a kapcsolat alapvetően gyakorlatias volt, ami gazdaságilag mindkét fél számára kifizetődőnek bizonyult. Németországban azonban heteken belül választásokat tartanak, és Merkel távozásával a német–magyar kapcsolatokban is új időszak kezdődhet.

PestiSracok facebook image

– mondta el az Index megkeresésére Renata Alt. A liberális politikust a választásokkal kapcsolatban kérdezték, mindenekelőtt azonban – korábbi nyilatkozataira hivatkozva – arra voltak kíváncsiak: "a berlini vezetés milyen eszközökkel avatkozhatna be a magyar kormány döntéseibe?" Renata Alt leszögezte: a gazdasági kapcsolatokat külön kell kezelni a politikától, az állami beavatkozás távol áll a gondolkodásától. Ezért aztán azt is kizártnak tartja, hogy Berlin a német vállalatokon keresztül gyakoroljon nyomást a magyar kormányra. Mint fogalmazott, "a németvállalatok nem lehetnek a kormány, az EU vagy az Európai Néppárt következetlenségének elszenvedői".

– tette hozzá a képviselő, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az "Európai Unióban vannak mechanizmusok a Magyarországon zajló politikai folyamatok megállítására". Renata Alt a magyar nyilvánosság számára sem ismeretlen jogállamisági mechanizmust, illetve a 7-es cikkely szerinti eljárást említette meg. Előbbit hosszas politikai csatározások árán tavaly év végén fogadta el az unió, ezzel az Európai Bizottság számára is lehetővé vált, hogy szankciókkal sújtson egyes tagállamokat az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács többségi támogatása nélkül. Az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállam elleni, 7-es cikkely szerinti eljárás már évek óta zajlik Magyarország ellen, a mechanizmust azonban – ahogyan arra Renata Alt is felhívta a figyelmet – a mai napig nem követték szankciók. Az FDP képviselője hozzátette: a német kormánynak támogatnia kellene a jogállamiság mellett kiálló közösségeket, civil szervezeteket, ezek ugyanis az "Orbán-kormány lépéseinek legnagyobb elszenvedői". Azt már nem tette hozzá, hogy a német és brüsszeli érdekek és ideológiai agymenések legfontosabb képviselői is egyben.

Németországban szeptember 26-án lesznek választások, a felmérések szerint jelenleg az FDP a szavazatok 12 százalékát szerezné meg. Nem kizárt, hogy egy többpárti, úgynevezett Jamaica-koalíció alakulna, ebben az esetben a liberálisok is a kormányba kerülnének. Márpedig ezzel konfliktusosabb időszak kezdődne a magyar–német kapcsolatokban. Renata Alt elmondta, az FDP korábban már többször sürgette a berlini kormányt a szigorúbb fellépésre, de más nemzetközi fórumokon is szóvá tették az ügyet.

– mondta Renata Alt, hozzátéve: a német kormánypártok sokáig védték a Fideszt, ezzel nagyban hozzájárultak a magyar jogállamiság leépüléséhez.

– szögezte le az FDP politikusa.

Forrás: Index;Fotó: Bernd von Jutrczenka / picture alliance / Getty Images

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)