A Magyarországgal kapcsolatos aggályait fenntartja a LIBE-bizottság, de semmit nem tudnak bizonyítani
Jobbára továbbra is fennállnak a Magyarországgal szemben 2018-ban megfogalmazott aggályok – jelentette ki az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi (LIBE) bizottsága Magyarországra küldött tényfeltáró delegációjának vezetője a szervezet mai budapesti sajtótájékoztatóján. Gwendoline Delbos-Corfield (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Franciaország) kiemelte: megbeszéléseiken néhányan azt mondták nekik, hogy a jogállamiság bizonyos aspektusai romlottak is az utóbbi években. A kapott információt azonban fel kell dolgozniuk, mélységében fel kell tárniuk, és megszövegezve szavazásra kell bocsátaniuk az EP-ben. Hozzátette: az álláspont akkor válik a parlament sajátjává, ha azt a testület megszavazza. A tájékoztatón a bizottság vezetője azt is megmagyarázta, hogy a momentumos képviselő miért vehetett részt az ülésen és a fideszes miért nem, továbbá arról is beszélt, hogy kicsit megilletődtek, amikor kiderült, hogy a Kúria és az Alkotmánybíróság nem bízza a véletlenre: hangfelvételt akarnak csinálni az ülésről. Gwendoline Delbos-Corfield megjegyezte: nem szokás a demokrácia ilyesfajta megfigyelése. A sajtó sokszínűségébe viszont úgy tűnik, egyelőre nem tudtak belekötni, ezért az ellenzéki képviselők szereplési arányában áskálódtak.
Több mint száz emberrel, legalább nyolcvanöttel személyesen egyeztetett a LIBE bizottság a három napos magyarországi látogatásán. Sokféle véleményt, politikai nézetet hallgattak meg – emelte ki a bizottság vezetője, hozzáfűzve: a delegációban az Európai Parlamentnek mind a hét frakciója helyet kapott, az EP szabályai szerint érvényesült a sokszínűség. Gwendoline Delbos-Corfield emlékeztetett: már 2019 óta tervezik a látogatást, tavaly tavasszal a koronavírus-járvány miatt nem tudtak jönni. Magyarország 2004 óta tagja az EU-nak, a magyarok minden intézményben képviseltetik magukat, részt vettek az állásfoglalások megszavazásában – jegyezte meg.
Kérdésre a politikus fő vizsgált témákként az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média sokféleségét, az alapjogok érvényesülését, az oktatás szabadságát és a parlament megfelelő működését említette. A háromnapos látogatás alatt az igazságügy, a média, a civil szervezetek, a tudományos élet, a kultúra és az ellenzéki pártok képviselőivel, a főpolgármesterrel, valamint az igazságügyi miniszterrel és a belügyminiszterrel találkoztak – sorolta. Kitért arra is, hogy kérdéseket tettek fel a Pegasus-ügyről is; a tárcavezetők azt mondták, a parlament illetékes bizottságát már tájékoztatták, többet nem áll módjukban közölni a kémszoftverről. A látogatás keretét a hetes cikk szerinti eljárás adta, amelyet az EP indított el 2018-ban Magyarországgal szemben. Most főként a tanács keretei között folyik az eljárás, de a parlament is követi a folyamatot: ajánlásokat fogalmazhat meg és a döntéshez szükség van a hozzájárulására – emelte ki Gwendoline Delbos-Corfield.
Először megijedtek a hangfelvétel-készítés miatt, mert furcsa megfigyelni a demokráciát
Azt mondta, hogy szinte mindenütt szívesen fogadták őket, bár megemlített egy, a médiában dolgozó embert, aki nem volt hajlandó egyeztetni velük. Azt is megjegyezte, hogy a Kúrián és az Alkotmánybíróságon nehezebb dolguk volt: a bíróság bizonyos kérdéseiket elutasította és érezhető volt a delegációval szembeni ellenérzés. Azt mondták nekik, hogy hangfelvételt készítenek a teljes ülésről. Ez nem szokás, a demokrácia ilyenfajta megfigyelése furcsa számukra, ezért gondolkodtak rajta, hogy elfogadják-e a felvetést, mivel azonban nincs mit takargatniuk, belementek – hangsúlyozta az EP-képviselő.
Fájt nekik a hazai kritika
Delbos-Corfield meglepőnek nevezte, hogy mekkora figyelem övezte tevékenységüket; ez nincs minden tagállamban így. Ugyanakkor hozzáfűzte: nem volt öröm olvasni a saját magukról szóló sajtóhíreket, mert azok szerinte kárt okoztak az EP munkájának és integritásának. Kijelentette, hogy nagyra értékeli a tagállamok parlamentjeit, és azt várja el, hogy az Európai Parlamentet is ilyen tisztelet övezze.
A sajtó sokszínűségébe nem tudtak belekötni, ezért a szereplések arányában keresték a hibát
Kérdésre felelve Gwendoline Delbos-Corfield azt mondta, a média helyzetéről is tájékozódtak. A nem kormánykritikus szereplők azt emelték ki nekik, hogy Magyarországon sokféle médium működik, ami mutatja, hogy érvényesül a pluralizmus. A kapott válaszokat azonban úgy értelmezte, hogy a Médiatanácsnak nem feladata vizsgálni a különböző vélemények arányos megjelenését a médiában. Kormánykritikus forrásokból sokat hallott arról, hogy egyes fontos ellenzéki szereplők soha nem kapnak helyet a közmédia adásaiban – mondta, megjegyezve: Franciaországban arányosan kell megjeleníteni a különböző véleményeket.
Bevándorlás helyett alapjogok
A migráció, a betelepítési kvóta nem volt témája a látogatásnak, csupán az alapjogokkal kapcsolatban érintették az ügyet – emelte ki egy másik kérdésre felelve. Ezzel összefüggésben az EP-képviselő hangsúlyozta: amikor a tagállamok csatlakoznak az EU-hoz, elfogadják, hogy tiszteletben tartanak bizonyos értékeket, jogokat.
Megmagyarázták, hogy Dontáh Anna miért igen, és Hidvéghi Balázs miért nem vehetett részt az ülésen
Arra a kérdésre, miként vehetett részt a delegáció munkájában Donáth Anna, aki a magyar ellenzékhez tartozik, Gwendoline Delbos-Corfield úgy felelt, hogy erre lehetőség van. Emlékeztetett arra, hogy a múlt héten Szlovákiában és Bulgáriában járt a LIBE, és akkor is jelen volt a bizottság szlovák és bolgár tagja. Megjegyezte: az EP szabályai szerint alapesetben a vizsgált tagállam minden európai parlamenti képviselője kísérheti a delegációt, erre most a járvány miatt nem nyílt mód. Ugyancsak kérdésre válaszolva Gwendoline Delbos-Corfield úgy vélekedett: az alapítványoknak juttatott közpénzekről szóló új magyar jogszabály nem segíti a közpénzek elköltésének átláthatóságát.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán
