Alapjogokért Központ: az EU a lakossággal fizettetné meg a zöld dzsihád költségeit
Veszélyezteti az EU a magyar rezsicsökkentést, az Európában egyedülállóan alacsony lakossági energiaárakat – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója az intézet workshopján, csütörtökön, Budapesten.
A szakember emlékeztetett arra, hogy a 2010-es évek elején rezsiharc dúlt Európában. A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően drasztikusan csökkentek a lakossági energiaárak, de ez – mondta – az EU-nak nagyon nem tetszett. Most pedig, hogy elszabadulnak az energiaárak – Spanyolországban egy év alatt a háromszorosára nőttek –, az unió ezt a lakossággal fizettetné meg, csakúgy, mint a „zöld dzsihád”, az agresszív klímapolitika költségeit. Álláspontja szerint az uniós szabályozási tervek a magyar rezsicsökkentést, az alacsony lakossági energiaárakat fenyegetik.
Az pedig a klímacélokat veszélyezteti, hogy az Európai Bizottság politikai, ideológiai okokból késlelteti a helyreállítási alap kifizetését, holott az jelentős részben, 37 százalékban zöldprogramok finanszírozására szolgál
– jegyezte meg Kovács István.
Mindeközben Németországban letiltották, kivezették az atomenergiát, pedig az a legtisztább és a legolcsóbb. Ehelyett újraindultak a szennyező szénerőművek és a németek Franciaországból vásárolnak villamosáramot, amelyet francia atomerőművek termelnek. Szerencsére az EU-ban magyar–lengyel–francia szövetség formálódik az atomenergia védelmében, amire szükségük is van az európai polgároknak
– magyarázta az igazgató. Hozzátette: a Paks–2-re nehezedő nemzetközi nyomás pedig korántsem független egyes nagy multicégek érdekeitől. Kifejtette: a magyar kormány pragmatikus Oroszország-politikával biztosítja a magyar lakosság ellátását.
Aljas hazugság, hogy Magyarország Putyin bábja, ezzel szemben piaci alapú együttműködés van a magyar társadalom érdekében, ahogy például Németországnak is szüksége van az Északi Áramlat–2 vezetéken érkező orosz gázra
– jegyezte meg Kovács István. Azt mondta: az EU több mint egy évtizede válságról válságra sodródik. Az Egyesült Államokból kiinduló 2008-as gazdasági válság leginkább az eurózónát sújtotta, de az unió ugyanúgy nem tudott vele mit kezdeni, mint a határainál kitört ukrajnai fegyveres konfliktussal, vagy a migránsválsággal és a Covid-járvánnyal. Az EU későn, rosszul reagál a problémákra, és minden válságot megpróbál arra használni, hogy a tagállamok rovására bővítse hatáskörét, holott a valódi megoldásokat a tagállamok szolgáltatják.
Az Európai Bizottság nem tud mit kezdeni az energiaválsággal
Kovács Attila, az intézet projektvezetője azt emelte ki, hogy az Európai Bizottság nem tud mit kezdeni az energiaválsággal, az emelkedő energiaárakkal.
A tagállamok nyakába varrja a problémát vagy olyan semmitmondó üres frázisokkal letudja, mint például, hogy növelni kell az energiatudatosságot. Az EU ezt a válságot sem tudja megoldani
– fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a magyar kormány a rezsicsökkentés és a pragmatikus Oroszország-politika mellett nagy hangsúlyt fektet az energiahatékonyságra, az energiaszegénység felszámolására.
Magyarországon 2010 óta felére – 10,7 százalékról 5,4-re – csökkent azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeket nem tudnak kifűteni
– közölte.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
