Pesti Srácok

Álló tapssal búcsúztatták Merkelt Európa állam- és kormányfői

Álló tapssal búcsúztatták Merkelt Európa állam- és kormányfői

Az Európai Unió tagállamainak vezetői állva tapsolva búcsúztatták pénteken, brüsszeli csúcstalálkozójukon a 16 év kormányzás után visszavonuló Angela Merkel német kancellárt.

Charles Michel, az EU kormány-, illetve államfőiből álló Európai Tanács elnöke nagy formátumú politikusként méltatta Merkelt – írta a zárt ajtók mögött zajlott eseményről forrásaira hivatkozva a Politico című lap és több hírügynökség. Kiemelte "rendkívüli józanságát és egyenességét", lefegyverzőnek nevezve a kancellár e tulajdonságait. Michel szerint Merkel személye meghatározta az Európai Tanácsot, és "a csúcstalálkozók nélküle olyanok lesznek, mint Róma a Vatikán vagy Párizs az Eiffel-torony nélkül". Azt is hozzátette, hogy a kancellár "szellemisége és bölcsessége továbbra is az európai politika iránytűje és világítótornya marad".

Az Európai Tanács elnöke a Twitter közösségi portálon megosztotta Barack Obama üzenetét is, amelyben az Egyesült Államok 2009 és 2017 közötti elnöke Merkel "erkölcsi iránytűjét" és jó együttműködési képességeit dicsérte. Obama továbbá azt is méltatta, hogy a német kancellár képes volt elveit "az önérdek szűkös meghatározása fölé helyezni".

A másik távozó: Stefan Löfven svéd miniszterelnök. Fotó: MTI/EPA/TT Hírügynökség/Anders Wiklund
PestiSracok facebook image

Angela Merkel 107 EU-csúcson vett részt. Az Európai Tanács soron következő, december 16-17-i ülésén Németországot várhatóan már új kormányfő, nagy eséllyel a szeptemberi választásokon győztes Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje, Olaf Scholz képviseli.

A kétnapos csúcstalálkozón az európai vezetők elbúcsúztak Stefan Löfven svéd miniszterelnöktől is, aki nemrégiben bejelentette, hogy novemberben lemond kormányfői tisztségéről. Löfven 2014 óta volt Svédország miniszterelnöke. A csúcstalálkozón mindkét politikus számára búcsúvideót vetítettek le. Emlékül mindketten egy-egy személyre szabott művészi ábrázolást kaptak az épületről, ahol a tanácskozásokat tartják.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.