Gulyás Gergely szerint a jövő tavaszi választás tétje minden eddiginél nagyobb
A jövő tavaszi választás tétje talán minden korábbinál nagyobb: a bő egy évtized alatt közösen elért eredmények megőrzése, valamint azok európai képviselete – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tisza-parti esték programsorozat keretében tartott csütörtöki előadásán, Szolnokon.
Gulyás Gergely szerint mindezek nem maguktól értetődőek: ha a baloldal kerül hatalomra, újra járhatunk úgy, ahogy 2006-ban és az azt követő években jártunk.
Bő fél évvel a voksolás előtt minden kutatás azt mutatja: ma a polgári oldal erősebb, mint korábban bármikor
– húzta alá, megjegyezve: az, hogy az ellenfél egyébként a szélsőjobbtól a szélsőbalig, a náciktól a kommunistákig összefogott, nem változtat ezen, sőt, talán hozzá is járul a kormánypártok erejéhez.
Ennek ellenére az ellenfelet mindig komolyan kell venni, még akkor is, ha sokat tesz azért, hogy komolytalan legyen
– fűzte hozzá a miniszter. Mint mondta, világossá kell tenni, hogy a választók mit várhatnak a jelenlegi kabinettől és attól a baloldaltól, amely a hatalom akarásán kívül semmiben nem ért egyet. A tárcavezető rámutatott: az ellenzék sok szereplőből és egy pártból, a DK-ból áll.
Gyurcsány Ferenc visszaszerezte korábban elvesztett pozícióját a baloldalon és csak remélhetjük, hogy amíg a korábbi miniszterelnök irányítja, addig a magyar baloldal nem fogja visszaszerezni a kormányzás lehetőségét hazánkban
– fűzte hozzá.
Ez a baloldal ma rosszabb állapotban van, mint amikor annak idején csődbe vitte az országot, hiteles és kormányzóképes személyeket sem tud felmutatni
– vélekedett. A polgári kormány munkáját értékelve kifejtette: nyolc év baloldali csődkormányzás után 2010-re számtalan olyan adóssága halmozódott fel a rendszerváltozásnak, ami gyökeres orvoslást kívánt. A gazdasági világválság idejére Magyarország lényegében csődbe ment; kizárólag azért maradt működőképes, mert 2008 őszén az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól 14,5 milliárd euró hitelt kapott.
Ezt a helyzetet az idézte elő, hogy már a válság előtti, kedvező éveket is pangás és visszaesés jellemezte, holott 2002-ben egy jó állapotban lévő ország kormányzását vette át az akkori baloldal, és ez idő tájt a környező országok látványos fejlődésen mentek keresztül
– hangsúlyozta. A politikus emlékeztetett, hogy szeptember 17-én volt az őszödi beszéd 15. évfordulója; azóta nyilvánvaló, hogy a baloldal számára történelmi hagyaték, hogy az ország sorsa soha nem fontos, csupán saját hatalmuk az. Szólt arról is, hogy Gyurcsány Ferenccel a gátlástalanság új minősége jelent meg, mert amíg a volt kommunistákban is volt minimális felelősségérzet, addig Gyurcsány 2004 utáni kormányzása ennek cáfolataként azt mutatta: a baloldal mindenre képes a hatalomért, beleértve a hazugságot és az erőszakot is.
Ilyen előzmények után 2010-ben 55-ről 83 százalékra nőtt államadósságú országot vett át a Fidesz–KDNP, nehéz örökséggel kellett megkezdeni a kormányzást, és ezzel a nehéz örökséggel kellett egyszer és mindenkorra szakítania
– jelezte. A miniszter felidézte: a következő két év nehéz volt, de megtörténtek azok a változtatások, amelyekre szükség volt a koronavírus-járványig tapasztalt töretlen növekedéshez, fejlődéshez, ami a rendszerváltás utáni legjobb évekhez vezetett Magyarországon. Az eredményeket sorolva megemlítette: több évben 5 százalék körüli növekedést értünk el és korábban elképzelhetetlen fejlesztések valósultak meg, miközben a bérek is addig példátlan mértékben növekedtek. Eközben a kormány bevezetett egy Európában egyedülálló családtámogatási rendszert, a munkanélküliség időszaka után a korábbi 12 százalékról 3 százalék körülire csökkent az állástalanok aránya, és 66 százalékra az államadósság.
Mint kormányzati teljesítmény, ez önmagáért beszél, olyannyira, hogy még az unió is elismeri: Magyarország egy évtized alatt stabil, gazdaságilag a korábbinál erősebb, a jövőbe bizakodva tekintő ország lett
– mondta.
Mindezt sikerült úgy végrehajtani, hogy hosszú távon sem terhes örökséget, sem jelentős adósságot nem hagy a kormány az utókorra
– fűzte hozzá. Utalt arra is, hogy a kabinetnek eközben olyan nehéz helyzetekkel kellett megküzdenie, mint a migrációs hullám, amit Magyarország erős európai ellenszélben is olyan sikeresen kezelt, hogy azóta a korábban elítélt módszerek egy jelentős részét a tagországok közül is sokan átemelték politikai gyakorlatukba.
Az EU és Magyarország, illetve az EU és a közép-európai országok között kíméletlen kulturális küzdelem zajlik, melyet a nyugat-európai elit intoleranciája jellemez
– jelentette ki.
A választások előtti hónapokban ezek a viták egyre élesebbek lesznek, mindent meg fog tenni az unió, hogy az akaratát ránk erőltesse
– jegyezte meg.
Egyetlen politikai ténnyel nem tudnak mit kezdeni: a magyar választók akaratával. Azzal meg lehetett nyerni a migrációs küzdelmet; ezért lesz nagy jelentősége a gyermekvédelmi vitáknak, és ezért javasolta a kormány a népszavazást is ebben a témában
– figyelmeztetett. Európáról szólva a tárcavezető úgy fogalmazott: az unióhoz jó, Brüsszelhez rossz viszony fűzi Magyarországot.
Elfogadhatatlan az a szándék, hogy Brüsszel irányítsa a tagországokat minden kérdésben; ez ellen küzdeni kell. Brüsszel nem Moszkva és az EU nem a Szovjetunió
– jelentette ki Gulyás Gergely.
Ebben a harcban nem vagyunk egyedül: szövetségeseink a visegrádi és a közép-európai országok, és attól sem kell tartanunk, hogy ebben a vitában hazánkat hátrány éri
– húzta alá. Szavai szerint a következő hét évben is folyamatosan rendelkezésre állnak majd az uniós és hazai források.
Ez nem adomány: semmivel több köszönettel nem tartozunk ezért az EU-nak, mint amennyivel a közösség tartozik nekünk
– közölte.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Mészáros János
