Pesti Srácok

Lejáratókampányt indítottak a TEK ellen a kellékfegyverek miatt

Lejáratókampányt indítottak a TEK ellen a kellékfegyverek miatt

Ami Új-Mexikóban történt Brad Pitt filmjének forgatásán, Magyarországon nem fordulhat elő a szabványok szerint hatástalanított fegyvereket használva. Ennek kapcsán a Magyar Nemzet cikkében kijelentette: ma már tény, hogy hecckampány folyt a TEK ellen 2011-ben, amikor lefoglalták Brad Pitt filmjének kellékfegyvereit.

A szigorú törvényeknek köszönhetően Magyarországon szinte lehetetlen, hogy ugyanaz megtörténjen, mint a napokban Új-Mexikóban: a Rust című westernfilm forgatása közben a főszereplő – egyben producer – Alec Baldwin agyonlőtte a film operatőrét, Halyna Hutchinst és megsebesítette a rendezőt. Az eddigi hírek szerint – bár gyanúsított még nincs – felmerül Baldwin felelőssége, hiszen producerként ő felel mindazért, ami a forgatáson történik, így azért is, hogy a fegyvermesterként alkalmazott 24 éves Hannah Gutierrez-Reed annak ellenére dolgozhatott a forgatáson, hogy korábban többször volt már panasz a munkájára, amihez a jelek szerint nem nagyon értett.

Amerikai lapok szerint a stábtagok közül sokan féltették a biztonságukat, mert Hannah rendszeresen lóbálta a pisztolyokat munka közben, illetve a kellékként használt fegyverekkel lőttek célba két felvétel között. Vélhetően így maradhattak éles töltények abban a pisztolyban, amivel Baldwin agyonlőtte az operatőrt és megsebesítette a rendezőt. A pisztoly állítólag azon az állványon volt, ahol a töltetlen fegyvereket tárolták: így még vaktöltény sem lehetett volna a tárban. A rendezősegéd azonban innen vette le a gyilkos fegyvert és adta Baldwin kezébe azzal, hogy az biztonságos. A színész/producer pedig azt az alapvető dolgot sem tette meg, hogy megbizonyosodott volna arról, töltve van-e, és ha igen, milyen lőszerrel, majd egy újabb alapszabályt megszegve emberre lőtt.

Európában is vannak kellékfegyverekre vonatkozó szabályok, amelyek hazánkban talán a legszigorúbbak – foglalja össze a Magyar Nemzet. Míg például a briteknél elegendő a lőfegyvert egy szimpla csőszűkítő becsavarásával alkalmatlanná tenni éleslőszer kilövésére, addig Magyarországon négy lépésben kell hatástalanítani az éles fegyvert. A magyar szabályozás szerint a fegyvercsőből egy darabot le kell vágni, a levágott részt egy menetes közdarabbal kell visszacsavarozni az eredeti helyére, a csövet pedig ki kell fúrni, és abba a szűkítőt behelyezni. Magyarországon kizárólag a fentiek szerint hatástalanított lőfegyvert lehet kellékfegyverként használni színpadon vagy filmforgatáson. Így kijelenthető: Magyarországon a szabványok szerint hatástalanított fegyvereket használva nem történhet meg az új-mexikói tragédia.

PestiSracok facebook image

Ennél a pontnál vissza kell idéznünk a 2011-es esetet, amikor a Terrorelhárítási Központ (TEK) a vámáruraktárból lefoglalta a nálunk filmet forgató Brad Pitt – úgymond – kellékfegyvereit – írja a Magyar Nemzet. Azóta kiderült: egyértelműen ellenzéki politikai indíttatású hecckampány indult a TEK ellen. Egyes sajtómunkások egészen odáig merészkedtek, hogy nemzetközi szinten akarták nevetségessé tenni a hazánk biztonságát garantáló egyik intézményt. Csakhogy a TEK főigazgatója, Hajdu János tábornok bejelentését szinte azonnal sajtóbemutató követte, ahol a TEK fegyvermesterei demonstrálták, hogy miként lehet egy csavarkulccsal egyetlen mozdulattal ismét élessé alakítani a brit szabványnak megfelelően hatástalanított fegyvereket. Itt még azonban nem volt vége a történetnek, a TEK akciója ugyanis felkeltette egy sor ország hatóságának a figyelmét. Hatéves összehangolt és titkos nyomozás kezdődött, miután a szlovák, a lengyel, a svéd, valamint az olasz hatóságok is felfigyeltek a TEK akciójára. Az operatív felderítést követően pedig – mások mellett – a nálunk lefoglalt fegyvereket egykor útjára indító közép-európai fegyvermesterek is célkeresztbe kerültek.

Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.