Pesti Srácok

Illegális migráció: az észak-afrikai országok nem fogadják vissza saját állampolgáraikat

Illegális migráció: az észak-afrikai országok nem fogadják vissza saját állampolgáraikat

Egy friss kutatásból kiderül, hogy tízből négy francia szeretné, ha nullára csökkentenék az új bevándorlók számát az országban. A bevándorlás a jövő évi elnökválasztási kampánynak is az egyik fő témája. Komoly probléma Franciaországban, hogy nem tudják kitoloncolni azokat az illegális migránsokat, akiknek elutasították menedékkérelmét vagy nem kaptak tartózkodási engedélyt – írja a V4NA Hírügynökség.

A franciák 41 százaléka támogatja minden Franciaországba irányuló bevándorlás leállítását, a legális és az illegális bevándorlásét egyaránt – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból. A felmérést a CSA Institute végezte a CNews megbízásából, annak kapcsán, hogy a 2022-es elnökválasztási kampány egyik fontos témája a bevándorlás. A kutatásból kiderül, hogy a 65 év felettiek 45 százaléka, míg a 18–24 éves korosztály 42 százaléka is egyetért a migrációs tilalommal. A vélemények azonban nagyon nagy mértékben különböznek a politikai meggyőződéstől függően.

A jobboldaliak háromnegyede leállítaná a bevándorlást

Összességében míg a jobboldali válaszadók mintegy háromnegyede, 72 százaléka támogatja a bevándorlás teljes leállítását, addig a baloldali szavazók nagy többsége, 86 százaléka egyértelműen az intézkedés ellen lenne. A legnagyobb arányban a jobboldali és határozottan bevándorlásellenes, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés támogatói helyeselnék a migrációs tilalmat: 93 százalékuk támogatná az intézkedést. A bevándorlás kérdése nagyban meghatározza a közbeszédet a jövő évi elnökválasztás kapcsán is. Marine Le Pen már március végén kijelentette, hogy köztársasági elnökké választása esetén az első intézkedése az lesz, hogy népszavazást kezdeményez a migrációról. Szerinte nem helyes, hogy immár évtizedek óta a nép véleményének kikérése nélkül hoz döntéseket a francia kormány a témával kapcsolatban. Bár ő maga még nem erősítette meg, de a sajtóban már megjelent a hír, hogy Éric Zemmour világhírű francia filozófus és esszéista is indul a jövő évi elnökválasztáson, és neki is határozott véleménye van a bevándorlásról.

PestiSracok facebook image

A probléma gyökere Párizsban van

Július közepén a Face a l’Info című politikai vitaműsorban arról beszélt, hogy a bevándorlás nagy problémát jelent Franciaország számára és el kellene venni a bevándorlóktól a jogot, hogy az ország migrációs politikájáról dönthessenek. Zemmour szerint teljesen meg kell állítani a bevándorlást, véget kell vetni annak, hogy emberek százezrei érkezzenek az országba. Elmondása alapján a probléma gyökere Párizsban van, elsősorban a fővárost érinti a bevándorlási politika, és mivel a bevándorlóknak van döntési joguk a migrációs politikáról, semmi nem működik megfelelően. Zemmour szerint el kell venni ezt a döntési jogot a migránsoktól és vissza kell azt adni a francia népnek és képviselőinek. Az esszéista úgy véli, ebben az esetben minden sokkal jobb lenne, hozzátéve, hogy ez a bevándorlás alapvető, központi témája.

Nehéz kitoloncolni az illegális migránsokat

A migrációval kapcsolatban komoly probléma Franciaországban, hogy nem tudják kitoloncolni azokat az illegális bevándorlókat, akiknek elutasították menedékkérelmét vagy nem kaptak tartózkodási engedélyt. Franciaország ezért az elmúlt hetekben kemény diplomáciai lépésre szánta el magát három észak-afrikai országgal szemben. A kormány bejelentette, hogy a felére csökkentik az algériai és marokkói állampolgárok számára kiállított vízumok számát, míg a tunéziai lakosok számára harminc százalékkal kevesebb vízumot állítanak ki, az országba történő beutazási szándéktól függetlenül.

Az észak-afrikai országok nem fogadják vissza saját állampolgáraikat

A döntést azzal indokolta a francia vezetés, hogy a szóban forgó országok nem hajlandók visszafogadni a Franciaországból kiutasított állampolgáraikat, akik illegális bevándorlóként tartózkodnak francia földön. Gérald Darmanin francia belügyminiszter kijelentette, hogy amíg az észak-afrikai országok nem fogadják vissza a kitoloncolt állampolgáraikat, addig a franciák nem engednek be újabb személyeket az országba. Az intézkedés diplomáciai konfliktust okozott, Algéria berendelte franciaországi nagykövetét is.

Forrás: V4 Agency; Fotó: MTI/EPA-illusztráció

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.