Pesti Srácok

Illegális migráció: az észak-afrikai országok nem fogadják vissza saját állampolgáraikat

Illegális migráció: az észak-afrikai országok nem fogadják vissza saját állampolgáraikat

Egy friss kutatásból kiderül, hogy tízből négy francia szeretné, ha nullára csökkentenék az új bevándorlók számát az országban. A bevándorlás a jövő évi elnökválasztási kampánynak is az egyik fő témája. Komoly probléma Franciaországban, hogy nem tudják kitoloncolni azokat az illegális migránsokat, akiknek elutasították menedékkérelmét vagy nem kaptak tartózkodási engedélyt – írja a V4NA Hírügynökség.

A franciák 41 százaléka támogatja minden Franciaországba irányuló bevándorlás leállítását, a legális és az illegális bevándorlásét egyaránt – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból. A felmérést a CSA Institute végezte a CNews megbízásából, annak kapcsán, hogy a 2022-es elnökválasztási kampány egyik fontos témája a bevándorlás. A kutatásból kiderül, hogy a 65 év felettiek 45 százaléka, míg a 18–24 éves korosztály 42 százaléka is egyetért a migrációs tilalommal. A vélemények azonban nagyon nagy mértékben különböznek a politikai meggyőződéstől függően.

A jobboldaliak háromnegyede leállítaná a bevándorlást

Összességében míg a jobboldali válaszadók mintegy háromnegyede, 72 százaléka támogatja a bevándorlás teljes leállítását, addig a baloldali szavazók nagy többsége, 86 százaléka egyértelműen az intézkedés ellen lenne. A legnagyobb arányban a jobboldali és határozottan bevándorlásellenes, Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés támogatói helyeselnék a migrációs tilalmat: 93 százalékuk támogatná az intézkedést. A bevándorlás kérdése nagyban meghatározza a közbeszédet a jövő évi elnökválasztás kapcsán is. Marine Le Pen már március végén kijelentette, hogy köztársasági elnökké választása esetén az első intézkedése az lesz, hogy népszavazást kezdeményez a migrációról. Szerinte nem helyes, hogy immár évtizedek óta a nép véleményének kikérése nélkül hoz döntéseket a francia kormány a témával kapcsolatban. Bár ő maga még nem erősítette meg, de a sajtóban már megjelent a hír, hogy Éric Zemmour világhírű francia filozófus és esszéista is indul a jövő évi elnökválasztáson, és neki is határozott véleménye van a bevándorlásról.

PestiSracok facebook image

A probléma gyökere Párizsban van

Július közepén a Face a l’Info című politikai vitaműsorban arról beszélt, hogy a bevándorlás nagy problémát jelent Franciaország számára és el kellene venni a bevándorlóktól a jogot, hogy az ország migrációs politikájáról dönthessenek. Zemmour szerint teljesen meg kell állítani a bevándorlást, véget kell vetni annak, hogy emberek százezrei érkezzenek az országba. Elmondása alapján a probléma gyökere Párizsban van, elsősorban a fővárost érinti a bevándorlási politika, és mivel a bevándorlóknak van döntési joguk a migrációs politikáról, semmi nem működik megfelelően. Zemmour szerint el kell venni ezt a döntési jogot a migránsoktól és vissza kell azt adni a francia népnek és képviselőinek. Az esszéista úgy véli, ebben az esetben minden sokkal jobb lenne, hozzátéve, hogy ez a bevándorlás alapvető, központi témája.

Nehéz kitoloncolni az illegális migránsokat

A migrációval kapcsolatban komoly probléma Franciaországban, hogy nem tudják kitoloncolni azokat az illegális bevándorlókat, akiknek elutasították menedékkérelmét vagy nem kaptak tartózkodási engedélyt. Franciaország ezért az elmúlt hetekben kemény diplomáciai lépésre szánta el magát három észak-afrikai országgal szemben. A kormány bejelentette, hogy a felére csökkentik az algériai és marokkói állampolgárok számára kiállított vízumok számát, míg a tunéziai lakosok számára harminc százalékkal kevesebb vízumot állítanak ki, az országba történő beutazási szándéktól függetlenül.

Az észak-afrikai országok nem fogadják vissza saját állampolgáraikat

A döntést azzal indokolta a francia vezetés, hogy a szóban forgó országok nem hajlandók visszafogadni a Franciaországból kiutasított állampolgáraikat, akik illegális bevándorlóként tartózkodnak francia földön. Gérald Darmanin francia belügyminiszter kijelentette, hogy amíg az észak-afrikai országok nem fogadják vissza a kitoloncolt állampolgáraikat, addig a franciák nem engednek be újabb személyeket az országba. Az intézkedés diplomáciai konfliktust okozott, Algéria berendelte franciaországi nagykövetét is.

Forrás: V4 Agency; Fotó: MTI/EPA-illusztráció

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.