Kövér László: Az európai polgárokat sokkal több közös érték köti össze, mint amennyi megosztja vagy éppen elválasztja
Az európai polgárokat sokkal több közös érték köti össze, mint amennyi megoszt, vagy éppen elválaszt. Ezt soha nem szabad elfelejteni, ha Európa jövőjéről beszélünk – hangoztatta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken, az Európa Tanács Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján, Athénban.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének (PACE) égisze alatt szervezett kétnapos tanácskozás második napján az európai polgárok közös jövője volt napirenden. A magyar házelnök beszédében kiemelte:
Európai azonosságunk alapja a saját nemzeti identitásunk és anyanyelvünk, szülőföldünkhöz való ragaszkodásunk, szoros kötődésünk. Európa erejét nemzeteink egymással szorosan összefonódó múltja és tradíciói mellett éppen nyelvi, kulturális és vallási sokszínűségünk adhatja. Meggyőződésem, hogy közös jövőnknek az erős demokráciákon, a parlamentarizmus kiteljesedésén, nemzeteink sikeres együttműködésén, a nemzeti kisebbségek iránt elkötelezett szolidaritáson és a fenntarthatóság elvein kell nyugodnia.
Kövér László hangsúlyozta: korunk világa nagyon gyorsan változik és sok európai polgár érezheti úgy, hogy a véleménye már nem számít.
Az emberek homokba dugják a fejüket, ha nem veszik észre, hogy különösen az európai uniós intézmények, de a nemzeti demokratikus intézmények iránt is veszélyesen csökken az emberek bizalma
– fogalmazott. Leszögezte, hogy az európai demokráciák akkor újulhatnak meg, ha a valódi kérdésekről szóló döntésekbe a polgárok is beleszólást kaphatnak. Ennek első lépcsője pedig a nemzeti szinten szervezett országos véleménynyilvánítás. Kiemelte, hogy
Magyarországon voltunk elég bátrak megkérdezni az embereket a migráció kérdéseiről, a pandémia alatt pedig – noha személyes jelenléttel járó népszavazásra nem volt lehetőség – a járványkezelés legfontosabb kérdéseiről az állampolgárok a közvetlen demokrácia új formájának alkalmazásával online nemzeti konzultáció révén véleményt nyilváníthattak. 2021 elején a járvány harmadik hullámának lezajlását követő újranyitás már e konzultáció eredményeinek ismeretében történt meg, így mind a kormány, mind az Országgyűlés beépítette döntéseibe annak tapasztalatait.
Az Országgyűlés elnöke a továbbiakban kifejtette: Magyarországon hisznek abban, hogy az európai polgároknak nemcsak erős nemzeti demokráciákra és a demokrácia szabályait betartó, a nemzetek szuverenitását és egyenrangúságát tisztelő, átláthatóan működő európai intézményekre van szükségük, hanem olyan regionális együttműködésekre, amelyek még szorosabban kötik össze az egyes nemzeteket, alapot teremtve egyúttal egy új, értékalapú politikai párbeszédre. Erre jó példával szolgál a visegrádi országok (V4-ek) – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – regionális együttműködési formája – jelentette ki. Mint mondta, ezeket az országokat nem csupán a szomszédság és a hasonló geopolitikai elhelyezkedés köti össze, hanem a közös történelem, a hagyományok, a kultúra és az ezeken nyugvó közös értékek is. Megjegyezte, hogy az együttműködés immár harminc éves múltra tekint vissza, és a jövőben is sok évtizedes közös munka várható. Kövér László kifejtette:
mi, magyarok, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy hazánkban számos nemzeti kisebbséggel élhetünk együtt, szám szerint tizenhárommal, amelyeket az új Alaptörvényünk államalkotó tényezőként nevesít. Képviseletük önkormányzati és parlamenti szinten egyaránt biztosított. Hiszünk abban, hogy az egyenlő méltósággal élhető élet jogi biztosítékának megteremtését Európa minden őshonos nemzeti kisebbsége részére sikerül megvalósítani azáltal, hogy a szülőföldön való boldogulás és a nemzeti önazonosság megőrzésének és utódainknak való tovább hagyományozásának jogát a nemzetközi együttműködés révén az egyetemes emberi jogok közé emeljük.
Rámutatott arra: amikor a fiatalokról van szó, a demokrácia tanulásának jelentősége mellett nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy a mai fiataloknak milyen környezetben kell majd élniük a jövőben. Hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett a fenntartható fejlődési célok megvalósítása mellett, ennek megfelelően a magyar Országgyűlés – a világ parlamentjei között szinte egyedülálló módon – saját tanácsadó és egyeztető intézményt működtet: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot. A Tanács kétévente részletes elemzést készít az ország helyzetéről környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi fenntarthatósági szempontok alapján. Hozzátette, hogy a Tanács működésének és tevékenységének tapasztalatait a többi parlament figyelmébe ajánlja és Magyarország kész ezek átadására.
Az Országgyűlés elnöke a továbbiakban szólt arról, hogy Magyarországon érdeklődéssel tekintenek azokra az új, innovatív kezdeményezésekre és gondolatokra, amelyek Európát és a képviseleti intézményeket közösen jobbá és hatékonyabbá tehetik. Végezetül felhívta a figyelmet arra a nyilatkozatra, amelyben a V4-ek és az európai uniós csatlakozásra váró délkelet-európai országok közösen sürgetik a jelölt államok bevonását az Európa jövőjéről szóló uniós konferenciába. Kövér László úgy vélekedett, hogy az Európa Tanács nemzeti parlamenti elnökeinek tanácskozásán különösen egyet lehet érteni abban, hogy Európa tágabb fogalom, mint az Európai Unió, ezért az unión kívül minden európai országnak és nemzetnek lehetőséget kell adni arra, hogy hozzájáruljon a közös európai jövő alakításához.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Kovács Attila
