Pesti Srácok

Megjelentek a munkaadók által előírható oltás lehetőségének bevezetéséről szóló rendeletek a Magyar Közlönyben

Megjelentek a munkaadók által előírható oltás lehetőségének bevezetéséről szóló rendeletek a Magyar Közlönyben

A koronavírus-járvány negyedik hullámának megfékezésére a kormány újabb védelmi intézkedésekről döntött – emlékeztet a kormany.hu. November elsejétől ismét kötelező a maszkviselés a tömegközlekedési eszközökön, az átoltottság növelése érdekében pedig a munkáltatók előírhatják az oltás felvételét dolgozóiknak. Az állami szférában elvárt az oltás felvétele, az önkormányzatoknál a kérdésben a polgármesterek dönthetnek. A Kormányinfón már bejelentett intézkedésekről szóló kormányrendeletek megjelentek a Magyar Közlönyben.

November 1-jétől a korábban már megszokott szabályok szerint újra maszkot kell viselni a tömegközlekedési eszközökön, pályaudvarokon és megállóhelyeken – olvasható a Magyar Közlönyben. A maszkviselés alól ezúttal is felmentést kapnak a 6 év alatti gyermekek, az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személyek. A kormány továbbra is a védőoltás mielőbbi felvételére kéri a beoltatlanokat, a most terjedő deltavírus mutáns ugyanis a beoltatlanokra a legveszélyesebb, a védőoltás a leghatékonyabb a vírus ellen. Minél többen vagyunk beoltva, annál sikeresebben tudjuk megvédeni az országot a járvány újabb hulláma ellen.

Az átoltottság növelése és a munkahelyek védelme érdekében a kormány lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy a munkahely és a munkakör sajátosságaira tekintettel a munkavégzés feltételeként előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét dolgozóik számára, akár minden dolgozótól elvárt egységes munkafeltételként, akár – munkakörtől függően – egyéni munkafeltételként. A még beoltatlan dolgozóknak a munkáltató 45 napos határidőt állapíthat meg az első oltás felvételére. Az oltást elváró munkáltatóknak elektronikus úton (e-mail) vagy papír alapon tájékoztatni kell a foglalkoztatottat az intézkedésről, a határidőről és a védőoltás felvétele elmaradásának lehetséges jogkövetkezményeiről. Nem várható el a védőoltás felvétele attól a dolgozótól, akinél orvosi igazolással alátámasztottan ellenjavallt a védőoltás. Ha a dolgozó a védőoltást a munkáltató által meghatározott határidőn belül nem veszi fel, akkor a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el, és ha egy éven belül továbbra sem veszi fel az oltást, akkor a jogviszonyát felmentéssel, illetve felmondással azonnali hatállyal megszüntetheti.

A Magyar Állam, az államigazgatás, a közigazgatás, a honvédelem, a rendvédelem, a szociális ellátás, a közoktatás, a szakképzés, a felsőoktatás és a kulturális intézmények zavartalan működése érdekében az állami szférában alkalmazottaknál elvárt a védőoltás felvétele. Az egészségügyi dolgozók után tehát a kormánytisztviselőktől, honvédelmi, rendvédelmi, az állami fenntartású szociális és gyermekvédelmi intézmények dolgozóitól, az állami fenntartású kulturális és felsőoktatási intézmények dolgozóitól, az adóhivatali dolgozóktól, az állami fenntartású általános és középiskolák dolgozóitól is elvárt az oltás felvétele. Az oltási programnak köszönhetően ezekben a szférákban már eleve magas az átoltottság, hiszen az elmúlt hónapokban célzott oltási akciók zajlottak. Természetesen az állami szférában is érvényes, hogy nem várható el a védőoltás felvétele attól a dolgozótól, akinél az orvosi igazolással alátámasztottan ellenjavallt. Amennyiben az állami alkalmazott ügyfelekkel rendszeresen találkozik, a védőoltást főszabály szerint 2021. december 15-ig fel kell vennie, egyéb esetben legkésőbb 2022. január 31-ig. Az állami szférában dolgozót, aki határidőig nem oltatja be magát, fizetés nélküli szabadságra kell küldeni és egy év múlva jogviszonya megszüntethető. A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál foglalkoztatottaknál a munkáltató dönti el, hogy elvárja vagy sem a védőoltás felvételét.

Az önkormányzati szférában a polgármesteri hivatalok és önkormányzati fenntartású köznevelési, szociális, kulturális és egyéb intézmények esetén a polgármester dönthet arról, hogy kinek írja elő a védőoltás felvételét. Az első oltás felvételére legalább 45 napos határidőt állapíthat meg. Mind a versenyszférában, mind az állami, mind az önkormányzati szférában érvényes, hogy a gyesen, gyeden lévő foglalkoztatottak, valamint a más okból tartós távollevő számára nem írható elő a védőoltás felvétele.

Forrás: Magyar Közlöny; Fotó: MTI/Balázs Attila

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)